Magyar Katolikus Lexikon > T > Tunézia


Tunézia, Al-Dzsumhúrijat at-Tun’szija: köztársaság Észak-Afrikában. – Határai: Algéria, Földközi-tenger, Líbia. Ter-e 163.610 km², főv-a Tunisz. Hiv. nyelve az arab. – A ter-en a Kr. e. 12. sz: föníciaiak telepedtek meg. A Kr. e. 11. sz: alapították Karthago városát, melynek fénykora Kr. e. az 5. sz. végén volt. A rómaiak Kr. e. 146: hódították meg végleg. Kr. u. 429: vandál, 534: bizánci, 629: arab fennhatóság alá került. Az arabok Karthago helyétől néhány km-re kezdték építeni Tuniszt. 1514: a törökök elfoglalták. 1883: fr. védnökség alá került. 1946: a fr. unió társult állama. 1955. VI. 3: önkormányzatot, 1956. III. 20: függetlenséget kapott. 1957. VII. 25: eltörölték a monarchiát, kikiáltották a közt-ot. A fr., ol. és máltai telepesek tömegesen hagyták el ~t. – ~ ókori egyháztörténete: →Karthago. – Az arab hódítás után ker. közösségek a 12. sz-ig léteztek. A későbbi missz. kísérletek nem jártak sikerrel. 1843: a kapucínusok vezetésével a bevándorolt kat-ok számára ap. vik-t alapítottak. 1879: Ch.-M.-A. →Lavigerie behívta ~ba a →Fehér Atyákat. 1884: ő lett Karthago érseke és Afrika prímása. – 1964. VI. 27: a Sztszék konkordátumot kötött ~val. Ez volt az első konkordátum a Sztszék és egy muszlim áll. között. Ennek értelmében az 1884: alapított karthagói érsséget megszüntették, s VII. 9: Tuniszban nullius prel-t szerveztek. A tp-okat és az Egyh. vagyonát az áll. ellenszolgáltatás nélkül kisajátította, ktorokban és magánkpnákban engedélyezték a lit-t, s egyh. tulajdonban hagyták az isk-kat. 1953: kb. 280.000, zömében külf. r. k. élt ~ban, 1971: már csak 35.000. 1980: 6.363.000 lakos (93% szunnita muszlim, 18.000 kat.); 1997: 9.215.000 lakos (98% muszlim [96% szunnita, 2% síita]). A prot. misszió a 19. sz. végén indult, 1963: a kormány betiltotta, ill. csak a zsidók közt engedélyezi. **

LThK X:403. – Kiss 1978:661. – Földünk 2000:282.