Magyar Katolikus Lexikon > T > Temesvár


Temesvár, v. Temes vm. (Timișoara, Ro.): 1. vára. Vsz. már a honfoglalás után földvár épült itt, amely várispánság székhelye lett. Károly Róbert kir. idejében (ur. 1308-42) kir. székváros volt, jelentős kővárrá épült ki. A török veszély miatt Hunyadi János megerősíttette. 1514: Dózsa György serege nem tudta bevenni. 1552: a törökök elfoglalták és tovább erősítették. 1715: több sikertelen kísérlet után felszabadították. III. Károly rendeletére 1724: új, csillag alakú, 9 bástyával erősített erődítményt építettek. 1848-49: Bem tábornok eredménytelenül ostromolta. A 19. sz. végén lebontották, csak néhány részlete és a Hunyadi-várkastély átalakított épülete maradt meg. A kk. vár négyszög alaprajzú volt, sarkain kör alakú bástyákkal. -

2. város. 1212: Castrum Temesiensis. 1313-18: Károly Róbert fővárossá tette, sokszor tartózkodott itt, ezért jelentős építkezések folytak. A várfalon kívül állt a Szt Katalin-tp., a városban a Szt Elegy-plébtp. (1333: a p. tizedjegyzék is említi) és a Szt György-tp. (itt szentelték pp-ké Telegdi Csanádot). A török veszély ellen ~ nevezetes katonai fontossággal bírt. Nagyon sokat tett ennek érdekében →Hunyadi János, aki családjával sokáig lakott itt és újraépítette a Károly Róbert-féle kastélyt. A várkpnában tette le V. László kir. híres megszegett esküjét, amely szerint a Hunyadi-fiúkat nem fogja bántani. 1514: ~t ültették tüzes trónra Dózsa Györgyöt, a kivégzés helyén Mária-szobor áll. - 1552-1716: török tart. székhely volt. 1582: már nem volt ~t pap, ferencesek és jezsuiták fölváltva látogatták a híveket. - ~ 1716. X. 13: szabadult fel a török uralom alól Savoyai Jenő hg. vezetésével (→Temesvár visszafoglalása). A tart. kormányzója, Mercy Florimundus megkezdte az újjáépítést, ~ a Temesi bánság központja. 1738-39: pestisjárvány tizedelte meg a várost, több mint ezer áldozatot követelve. A járvány után Szentháromság-szobrot állítottak (2007: a Dóm-téren), és fogadalmat tettek évente körmenetre a a Nándorfehérvári kapu előtt épített Szt Rozália-kpnához. 1732: r.k. (→temesvári püspökség), 1748: g.kel. püspöki székhely. 1781: sz. kir. város. A napóleoni háborúk idején 1809: ~t őrizték a Habsburg koronakincsekkel együtt a Magyar Szentkoronát is. - 1848-49: a m. honvédség 104 napos ostrom után sem tudta bevenni ~ várát. 1867-: a kiegyezés után isk-k, középületek épültek, ~t vasúttal kötötték össze Bp-tel. ~t építették ki Eu-ban elsőként a közvilágítást, A közlekedést villamos gyorsította a városban. Az I. vh. idején a rövid életű Bánáti Közt. főv-a. Szerb, végül román csapatok foglalták el, a →trianoni béke után Ro. egyik nagyvárosa. 1945 u. új városnegyedek épültek vallási intézmények nélkül. 1989. XII: ~t kezdődtek azok az események, melyek a diktatúra bukását eredményezték. A rendszerváltozás után megtörtént a plébániai határok újrarendezése és megszervezése. -

3. plébániái: →Temesvár-Belváros, →Temesvár-Erzsébetváros, →Temesvár-Fratelia, →Temesvár-Freidorf, →Temesvár-Gyárváros, →Temesvár-Józsefváros, →Temesvár-Mehala. -

4. szerzetek. a) A domonkosok Szt László-tp-át 1323: említik, amikor az egri kápt. által választott Telegdi Csanád váradi prép-ot, I. Károly jegyzőjét és kpnaispánját Benedek csanádi pp. a győri és a váradi pp-kel együtt, László kalocsai érs. jelenlétében egri pp-ké szentelte. 1480-1510: a domonkosok római generális magisztere számos esetben intézkedett a ~i rendtagok ügyében. Egy Barátparlagnak nevezett szőlőt a szegediekkel vitattak. A ktor eztán a török betörések miatt megszűnt. - b) A jezsuitákat 1717: telepítette le III. Károly. 1726: 4, 1763: 6 o-os gimn-ot nyitottak, pléb-t vezettek 1778-ig. - c) A szalvatoriánus ferencesek 1723: telepedtek meg a városban. Házuk 1726: konvent lett, építését 1732: fejezték be. 1738: pestisben 14 szerz. halt meg. Újabb török hódítástól félve a városban minden épületet aláaknáztak, a konvent lakhatatlanná vált, s az 1739. évi tart. káptalan rezidenciává fokozta le. 1741: a vár nagyobbítása miatt egy másik városrészben kínáltak helyet a r-nek, de nem fogadták el, végül 1752-56: a váron belül építettek konventot és tp-ot. II. József a konventot feloszlatta és 1788: ide telepítette a szentannai piar. gimn-ot és rendházat. - 1898-1948: újra éltek ~on Mehalában (1898-1993; 1948: 3 szerz.) és Erzsébetvárosban 1919-től (1948: 10 szerz.; 2007: 3 szerz.). - d) Az irgalmasok Szt József-konventjét és 14 ágyas kórházát III. Károly kir. 1735: alapította. Patikájuk is volt (→temesvári irgalmasrendi gyógyszertár). A kórházat 1900 k. bőv., és tp-ot is építettek. 1948: még 3 szerz. működött. - e) A piaristákat II. József rendelettel telepítette át 1788: Szentannáról ~ra. A feloszlatott ferencesek tp-át és konventjét kapták meg. A gimn-ot 1790 őszén nyitották meg: →Temesvári Piarista Gimnázium. - f) A →Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek 1858: ~-Belvárosban isk-t és internátust nyitottak. Bonnaz Sándor mpp. ~-Józsefvárosban nagy épületügyettest emelt számukra, ez volt az anyaházuk. 1881: alapították a r.k. el. isk. tanítónőképzőt, mely az 1920-as években ném. tannyelvű lett. 1892: alapították a r.k. óvónőképzőt, melyben 1918: 11 tanár okt., internátusa 30 főt fogadott. 1894: r.k. polg. isk. tanítóképzőt (tanárképzőt) alapítottak. A közös igazgatású képzőben 1918: 12 ill. 6 tanár okt., internátusa 50 főt fogadott. 1923 k. a rumének mindezt bezárták. - g) A Betegápoló Ferences Nővérek 1904-48: és 1989-: éltek és dolgoztak ~on, 2007: 10 nővér volt. - h) A Szociális Missziótársulat 1915: alapította első szervezeteit. A m. leányifjúsággal és lapterjesztéssel, a komm. időszakban hittanórák tartásával foglalkoztak. 1927: 14 testvér; 1948: 7 testvér volt. - i) A Szent Liobáról nevezett Benedekrendi Nővéreket Pacha Ágoston ap. adm. 1927 telepítette le. A ném. leányifjúság nevelésével, tanítással, kántorképzéssel, hitoktatással foglalkoztak. A r. kimagasló egyénisége Hildegardis Wulff nővér volt, aki a ném. asszonyokat gyűjtötte közösségekbe és nevelte őket. Sokan látogatták azokat az összejöveteleket is, amelyeket falvakban rendeztek, ahol különböző korszerű problémákról, kihívásokkal szembeni helytállásról volt szó. 1931: 3 nővér; 1948: a feloszlatáskor 26 nővér, 2 novicia volt. Épületeiket kisajátították, a vezetőket börtönbe vetették. Hildegardis Wulff mellett raboskodott Barbara Zimmermann, Patricia nővér is, akiket 9 é. fogság után 1959: No-ban letartóztatott román kémekkel cseréltek ki. - j) A Jézus és Szűz Mária Szentséges Szívéről nevezett Ferences Nővérek 1989-: hitoktatással és szegénygondozással foglalkoznak. - k) A Szalvátor Nővérek 1992-: szociális-karitatív munkát végeznek. 2007: 3 nővér volt. - l) Az Isteni Gondviselésről nevezett Benedekrendi Nővérek 1997-: a leányanyák gondozásával és elhagyatott gyermekek nevelésével foglalkoznak. 2007: 4 nővér volt. - m) Az angolkisasszonyok 2001-: a Gerhardinumban tanítanak, koll-ot vezetnek, a szegyh-ban sekrestyések. 2007: 4 nővér volt. -

5. püspöki székhely: →temesvári püspökség. -

6. Kat. sajtója: 1868-1912: Neue Temeswarer Zeitung, 1869-72: Csanád, 1871-1918: Der Landbote, 1871-73: Történelmi Adattár, 1875-76: Egyházjogi Tár, 1878-1926: Havi Közl., 1882-83: Temesvári Hírlap, 1886(?)-88(?): Der Freimütige Landbote, 1886-88: Bölcseleti Folyóir., 1889-1906: Der Ung. Landwirt, 1889-1919: Der Freimütige (Südungarisches Volksblatt), 1893-98: S(anc)t Gerardusblatt, 1894-97: Lelki Vigasz, 1894: Szt Gellért, 1898-1918: Sonntagsblatt, 1898(?): S(anc)t Josefbote, 1898: Temesvári Naplók, 1903-38: Temesvári Hírlap, 1904-: Egyh. és Egyh. Ügyekre Vonatkozó Világi Törvények és Rendeletek Tára, 1904-05: Délvidéki Ifj. Közl., 1904: Új Bács-Kulai Hírlap, 1907-13: Der Bauer, 1907: Ünnepi Újság, 1907: Tündér-Est, 1909-17: Die Zeitung, 1910: Leányhangok, 1912-18: Sonntagsfeier, 1915-18: Egyh. Zeneközlöny, 1915-16: Gaudeamus, 1917-19: Papok Közlönye, 1917-19: Pázmány Péter, 1917-29: Zenei Szemle, 1917-18: Temeswarer Neue Post, 1918: Organológia, 1921-27: Egyh. Zeneműv., 1921-26: Ifjúság, 1922-26: Egyh. Szle, 1925: Plébániai Értes. - Pfarr-Anzeiger, 1925-27: Szociális Útmutató, 1929-36: Páduai Szt Antal, 1931-39: Kath. Munkáslap, 1946?-47?: Gaudeamus. -

7. Lakói: 1910: 31.644 ném., 28.552 m., 7566 rum., 3482 szerb, össz. 72.555; 48.598 r.k., 11.227 g. kel., 35.032 ref., 1603 ev., 6728 izr. - 1920: össz. 82.689. - 1930: össz. 91.866. Ko.A.-H.F.L.-88

1. Kiss 1987:424. - Vártúrák III:591. - 2. KL IV:326. - 4/b. Rupp III:95. - JTÉ 1941:307. (házuk misszió volt); 4/c. Fridrich II:156; 4/f. Csanádegyhm. okt. int. 1912/13:V, VII. - MTC 1918:420. - Barabás 1929: 74, 79. - Kiss-Sziklay II:903. - Garas 1955:201. - Hetényi Varga II:208, 262, 286, 318.