🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Temesköz
következő 🡲

Temesköz: a Bánát síkvidéki része, a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül. - A magyarság a honfoglalás után a 9. sz: benépesítette, plébániái a csanádi egyhm-hez tartoztak. A ~ 1374: a legrégebbi m. tájnevek egyike. A kk-ban Csanád, Temes (Ny-i fele), Torontál és Keve vm., sűrűn lakott virágzó vidék, vm. közigazg-sal, a kk-ban sosem volt bánság. M. lakossága a 15-18. sz. háborúiban, tör. rabszolgaszerző portyáiban főként Temesvár eleste (1552) után elpusztult v. elmenekült. - A törököktől való visszafoglalás (1716. X. 13.) után a bécsi kormányzat nem csatolta Mo-hoz, 11 vidékre osztva →Temesi bánság (Temeswarer Provinz, Banatus Temesvariensis) néven külön kormányozta. 1778: a Pancsova, Fehértemplom és Karánsebes közp-tal szervezett ném., szerb, ill. oláh határőrvidékek kivételével közigazgatásilag visszacsatolták Mo-hoz. - A m-ok addig tiltott betelepedése túlnyomórészt Szeged környékéről és a Tiszántúlról a 18. sz. végén indult meg és a 19. sz: is tartott. A szervezetten telepített németek, olaszok, fr-k, sp-ok mellett a 17-18. sz: oláhok, szerbek költöztek be, akik a K-i és középső, ill. a Ny-i és D-i részét lakják. - Nevezetes m. községei: Csóka, Omor, Padé, Szaján, Torontáloroszi, Torontálvásárhely, Újszentes, Ürményháza, Végvár. Vásáros központjai: Nagybecskerek, Nagykikinda, Temesvár, Zsombolya. 88

Szentkláray Jenő: Száz év D-Mo. újabb tört-éből. Temesvár, 1879. - Juhász Kálmán: Műveltségi állapotok a ~ben a török világban. Kolozsvár, 1935. - Kósa-Filep 1975:184.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.