Magyar Katolikus Lexikon > T > Temes(-Torontál) megye


Temes(-Torontál) megye, (1926-1950), 1968-: a Temesvidéknek az 1920. VI. 4-i →trianoni békével Romániának juttatott területén kialakított közigazgatási terület. - A v. →Torontál vármegye eredetileg 10.016 km²-éből 2497 km², →Temes vármegye eredetileg 7432 km²-éből 5552 km² Ro-hoz került részét egyesítette. 1923: a népszavazást kizáró belgrádi határegyezményben az addig szerbek megszállta Battyánháza, Csene, Karácsonliget, Kiskomlós, Köcse, Lacunás, Nagyzsám, Óbéb, Öregfalu, Pusztakeresztúr, Újvár és Zsombolya (1910: 27.371 fő) Ro-hoz, cserébe Káptalanfalva, Módos és Párdány (1910: 7820 fő) a Szerb-Horvát-Szlovén Kirsághoz került. A 3 járásra osztott ~ 1920: [az 1923-i területcsere helyesbítésével] 497.031 lakójából 82.774 (16,65%) m., 192.862 (38,8%) ném., 169.203 (34,04%) oláh, 52.199 (10,5%) egyéb, ebből 9809 (0,01%) zsidó. A Maros balparti Angyalkút, Cseralja, Kisszentmiklós, Németság, Réthát, Szépfalu, Temeshidegkút, Temeskeresztes, Újarad, Zábrány, Zádorlak községeket Arad megyébe osztották. A m-ok és r.k. vallásúak kivándorlásának megkönnyítésére közvetítő irodákat nyitottak, ahonnan Brazíliába és Argentínába irányították a jelentkezetteket. 1925. VI: az új közigazg. fölosztáskor ~ néven összevonták, s a 10 tart. egyikeként létrehozott 7 megyét összefogó Temes tart-ba sorolták. ~ s a tart. székhelye a Bánát legnépesebb városa, Temesvár. 1928. IV. 22: megszüntették a kegyúri jogokat és kötelezettségeket, melyet az 1919-i földreform óta amúgy sem gyakorolhattak. 1929. XII. 7: az újabb reform megtartotta ~t, melynek lélekszáma 1930: a nemzetiség-anyanyelv szerinti népszámláláskor 499.443 [ebből 76.969-83.423 m., 174.395-177.751 ném., 188.020-190.705 oláh, 51.574-46.945 egyéb (ebből 7042-4085 cigány), 8485-619 zsidó/jiddis]. Az agrárreformmal 1919: a csanádi ppséget megfosztották 6926 kh erdőtől, 363 kh szántóföldtől, megmaradt 500 kh erdő és 174 kh 2 tagban levő szántó; a kápt-tól elvették a 2845 kh és 949 négyszögöles sági birtokát. - Glattfelder Gyula csanádi pp. 1923. III. 11: Temesvárról távozni kényszerült, mely ezután ap. kormányzóság lett (búcsúzó pásztorlevelének több részét a cenzúra törölte). A Ro-val 1929: kötött konkordátum alapján 1930. VI. 5: az ap. kormányzóságból megalapították a →temesvári püspökséget, pp-évé X. 16: Pacha Ágoston cpp-öt tette. A szem-ban évekig m-ul nem v. csak úgy tanítottak, hogy a m-ul nem tudók azok is maradtak. 1919: a 8 tagú kápt. 3 m. tagjából 1938-ra Kayser Lajos maradt. - 1936: a közigazg. reform a megyehatárokon belül, a nem oláhok lakta tömbök újabb megbontására új járásokat létesített. 1945: a temesvári szovjet elosztó hadifogolytáborban több ezer m. fogoly pusztult el a járványok és az elbánás miatt. - 1952-56: É-i részét Arad tartományhoz, a többit Bánát tartományhoz osztották; Arad tart. megszüntetésekor Nagyszentmiklós környékét is Bánát tart-ba kebelezték. 1968: a tart-ok fölszámolásakor Temes megye (județul Timiș) néven - az Arad megyéhez csatolt Maros-balpart és a Krassó-Szörényhez csatolt Móricföld kivételével, de Lugos és Facsád környékével növelve visszaállították; É-on a Maros (határ Arad m-vel és Mo-gal), K-en Hunyad és Krassó-Szörény m., D-en Krassó-Szörény m. és Szerbia [Vajdaság] határolja. 1989. XII: a Tőkés László (1952-) temesvári ref. lelkész erőszakos áthelyezése elleni ált. tiltakozást kihasználva döntötte meg katonai puccsal belső ellenzéke N. Ceaușescu (1918-89) zsarnoki uralmát, akit tettestárs nejével együtt XII. 25: agyonlőttek. - 1945: műkedvelők Népszínházat alakítottak, az 1953: szervezett Áll. Színházhoz m. tagozatot is szerveztek, mely 1957. X. 1-: önálló Áll. M. Színház, 1990. I-: Áll. Csíky Gergely Színház néven játszik. - Lapjai 1919-40: Temesvárt 214 újság (többsége magyar v. 2-3 nyelvű szaklap), buziási A Rikkancs (1927), Buziási Színpad (1928), lippai M. Hét (1933), Romániai Magyarság (1929-30), nagyszentmiklósi Felső Torontál (1901-24), Nagyszentmiklós és Vidéke (1913-26), Zsombolyai Közl. (1931); 1940-89: Temesvárt 24 m., 3 m-oláh, 1 m-ném-oláh, 1 m-ném-oláh-szerb; 1989-98: Temesvárt 18 m., 1 m-oláh nyelvű újság és a gátaljai Helyzetkép (1998-), szigetfalui Bánsági Szórvány Nép (1993-, m-ném-oláh nyelvű), Újszentesi Híradó (1990-?). 88

Igazságszolgáltatási viszonyok a Román Bánságban. Bp., 1922. (Az elszakított Délvidék sorsa 4.) - Erdélyi alm. 1925. Bp., 1925. (Walter Gyula: Erdély és a Bánság irod. és kulturális egyes-ei) - Délvidék Bánát-Bácska-Baranya nem lehet másé! Nem. Nem. Soha! [Uo., 1935] - Jakabffy-Páll 1939:181. (a földreform előtti és utáni helyzet plébániánkénti táblázatával) - Monoki 1941.- A Vatikán ro-i ügynökeinek kémpere. Bp., 1952. - Judeâtele Romaniei socialiste. Bucuresti, 1972. - Kuszálik 1996:221; 2001:354. - Vofkori 1996:78. - Varga E. 2000:30.