Magyar Katolikus Lexikon > T > Tallóci


Tallóci Frank [Franko] (†Rigómező, Szerbia, 1448. okt. 16/18.): szörényi bán. - A Kurzola szg-ről származó „Raguzai” Lukács fia, T. Matkó, Péter és János testvére, rokonai Curzolai János OFM váradi, Curzolai Ábel zágrábi pp. Bátyja, Matkó révén 1431: jutott a család a névadó Tallóc birtokába, akivel 1429-40: nándorfehérvári kapitány, 1429-39: kevei és krassói ispán, kevei várnagy, 1432: csanádi ispán, 1433. V. 15-1436. XII. 17: a kalocsai érsség kormányzója, 1436-39: szörényi bán, 1438-39: máramarosi ispán, 1439: országnagy, 1444-46: dalmát-horvát és szlavón bán, 1444. XI. 10: részt vett a →várnai csatában, ahol a báni bandérium vezére. 1445: a váradi ppség kormányzója, 1448: országnagy. A →rigómezei csatában (2.) esett el. T.E.

Mályusz 1980:532; 1984:336. - Engel II:223.

Tallóci János [Jovan] (†1445): auránai perjel. - „Raguzai” Lukács fia, T. Matkó, Péter és Frank testvére, rokonai Curzolai János OFM váradi, Curzolai Ábel zágrábi pp. 1438-40: nándorfehérvári kapitány, 1438-45: auránai perjel. 1440. IV-tól II. Murád szultán (ur. 1421-44, 1446-51) többhónapos ostromával szemben eredményesen védte meg Nándorfehérvárt. Cillei Ulrik birtokszerző rajtaütésekor elesett. T.E.

Mályusz 1984:336. - Engel II:223.

Tallóci Matkó [Mátyus] (†1445. jan.): dalmát-horvát bán. - „Raguzai” Lukács fia, T. Péter, Frank és János testvére, felesége Garai Miklósné Lévai Margit; rokonai Curzolai János OFM váradi, Curzolai Ábel zágrábi pp. 1413 k. kereskedőként került Raguzába, ahol háza nem volt, polgárjogot sem szerzett. 1419: saját házában élt Nándorfehérváron, ahol 1425: konzul, 1426: a két választott bíró egyike. Vsz. Brankovics Györggyel került Mo-ra, 1428. VI: a →Galambóc ostroma utáni meneküléskor a dunai átkelésnél segítette Zsigmond kir-t (ur. 1387-1437), amiért öccsével, Frankkal együtt 1429. IX-1435: kevei és krassói ispán, kevei várnagy, nándorfehérvári kapitány, mely várat megerősíttette, 1430-31: csanádi ispán. 1431 őszén Zsigmond magával vitte őt és legfiatalabb öccsét itáliai útjára, Tallóc (Verőce vm.) adományozásával névadója a családnak; ~nak szerepe volt a cs. koronázásában. 1433-38: és 1441-44: Zágráb város és a zágrábi ppség kormányzója, 1433: nagykemléki kapitány, 1434: a kunok bírája, részt vett II. Tvartkó István bosnyák kir. uralomba visszahelyezésében. Visszafoglalta a bosnyák kir. várakat (köztük Jajcát). 1435 tavaszán Pozsonyban Tvartkóval és főuraival hűségesküt tétetett Zsigmondnak. 1434: a váradi ppség kormányzója, 1434-39: az auránai perjelség kormányzója, 1435-45: szlavón bán, 1436-45: dalmát-horvát bán. 1440: a Krakkóba ment m. küldöttség tagja, Ulászló kir-lyá választását támogatta, amiért Erzsébet kirné fogságba vetette. 1439. VI: megvédte Nándorfehérvárt egy tör. ostromtól. T.E.

Mályusz 1984:336. - Engel II:223.

Tallóci Péter [Petko] (†1452/53): dalmát-horvát bán. - „Raguzai” Lukács fia, T. Matkó, Frank és János testvére; neje Frankó Kusalyi Jakcs Ilona; rokonai Curzolai János OFM váradi, Curzolai Ábel zágrábi pp. 1435: bátyjával, Matkóval a Frangepánok elleni hadjáratban. 1436. II. 12-1438. V. 18: a zágrábi ppség kormányzója, 1437-52: dalmát-horvát bán. T.E.

Mályusz 1984:336. - Engel II:223.