Magyar Katolikus Lexikon > T > Tüskevár


Tüskevár, Nagyjenő, Veszprém m.: 1. pálos kolostor. A győri pp. birtokán, Jenőn, a bortermő Somló-hegy alatt vsz. 1315: már állott a Szt Mária Magdolna tiszt-ére szentelt tp., amely köré a Remete Szt Pálról nev. keresztúri remeték gyülekeztek. 1321: Miklós győri pp. 4 szőlőt, egy malmot, ökröket, juhokat, szántóföldet és kaszálót adott ellátásukra. 1349–72: Kálmán győri pp. is gyarapította jövedelmeiket. Nekik adta a szomszédos Torna és 2 másik falu tizedeit. 1340–1406: számos szőlőt kaptak v. vásároltak a Somló-hegyen. 1393: Garai Miklós adott nekik 12 holdat Tornán. 1398: kapták meg a klastromtól Ny-ra fekvő Videp v. Botfölde birtokot; 1404: egy malmot a Torna-patakon. 1414: a csatári apát használatra átengedte nekik Fülefölde (Pálfalva) zalai birtokot (ma Barátfa puszta Káptalanfától ÉNy-ra) egy malommal együtt. 1452: halt meg György barát, aki érdemeket szerzett a monostor újjáépítésében. 1466: Jánosiban (Csögle és Adorjánháza között) kaptak egy nemesi házat és jelentős birtokot. 1492–97: Perecskei Balázs, majd annak özvegye Perecskén (ma Pölöske) a remetékre hagyták ottani birtokukat; ugyanakkor Türjén is kaptak szőlőket. 1555–62: a törökök előnyomulása miatt a monostor elnéptelenedett. 1658: a r. megengedte, hogy a környékbeli nép megerősítse, ezért 1675-től kezdték népiesen ~nak nevezni. 1740-ig a p. konventhez tartozott, azután önálló rezidencia. 1741: elkezdték a régi tp. helyreállítását. 1749: elkészült 2 tornya és a tetőzet. 1756: a ktort teljesen újjáépítették. 1754: Johann Hingeller munkástestvér elkészítette a faragott stallumokat. 1786: a föloszlatáskor a ~i konvent 12 tagot számlált. A következő években a tp. berendezése részben a somlóvásárhelyi, részben a ~i plébtp-ba került. 1900 e. még jelentős részek álltak a 3 hajós gótikus tp-ból, de azután a lakosság teljesen elhordta köveit. Ma már az alapfalak sem láthatók. Okl-ei egy része megmaradt. – 2. plébánia a veszprémi főegyhm. sümegi esp. ker-ében. –Tp-át Szt Miklós tit-ra sztelték. A törökök 1526 u. elfoglalták. 1731: alapították. Mai Kisboldogasszony-tp-át 1767: építették. Org-ját (2/13 m/r) 1928: Kemenesi Sándor építette. Akv. 1717-től. Kegyura 1880: a győri pp. – Filiái 2000: Apácatorna (apró román stílusú Szt Margit plébtp-át 1940: lebontották, csak a szentélyt hagyták meg, mely 2004: is áll), Karakószörcsök, Kisberzseny, Somlójenő, Veszprémpinkóc. – Plébánosai: Talián Péter, 1731: Varjas István, 1757: Farkas Antal, 1768: Teufel Kajetán, 1769: Németh Károly, 1777: Weisz Antal, 1814: Géfin István, 1838: Tóth Ignác, 1850: Bozsoky Ferenc, 1863: Házy Alajos, 1880: Udvary Ferenc, 1908: Romándy Viktor, 1926: Kasza Vilmos, 1947: Molnár István, 1973: Puska Ferenc, 1974–81: Gyarmati Ervin, 1985: Temesvári János, 1990: Somlai Péter. – Lakói 1785: 845 r.k.; 1840: 880 r.k., 10 izr., 119 egyéb vall., össz. 1009; 1910: 1161 r.k., 24 ev., 3 ref., 5 izr., össz. 1193; 1940: 1036 r.k., 11 ev., 7 ref., 7 izr., össz. 1061; 1983: 730 r.k., össz. 730; 2006: 529 r.k., össz. 574. – 1948: 6 tanerős r.k. ált. isk-jában 417 tanuló. H.F.L.–**

1. Aggházy II:293. – Molnár Ernő: A nagyjenő-~i pálosktor. Veszprém, 1936. – MRTp III:242. – DAP III:43. – Műv-tört. Értes. 1981:23. (Molnár István: ~ barokk-kori emlékeinek tört.) – 2. Gerecze II:1015. – VEN 1992:332. – MKA 2000:493. – Valter 2004:134.