Magyar Katolikus Lexikon > T > Tótsóvár


Tótsóvár, Sóvár, Salzburg, v. Sáros vm. (Solivar, Szl.): 1. vár. →Sóvár 2. esperesség a v. egri, majd kassai egyhm-ben. Plébániái 1915: Boroszló, Budamér, Delnekakasfalva, Hernádszentistván, Kavocsán, Kecerpeklény, Kende, Lapispatak, Nagyladna, Somos, Tarcaszentpéter, Vörösvágás. – 3. plébánia. 1332: már létezett. Tp-át Szentháromság tit-ra sztelték, a mait 1757: építették. Háromhajós, csúcsíves csarnoktp., 3–3 keresztboltos szakasszal, háromoldalú apszisos szentéllyel, amelyet a 18. sz: újból boltoztak. A csarnoktp-ok egyik legszebb példája. Torony felőli bejárata fölött gót betűs felirat: Istam ecclesiam fecit ma(giste)r Simon filius ma(gist)ri Joh(an)is Soos dicti de Soóvar anno dn. millesimo CCCCXIII (1413). – Lakói 1636 e. prot-ok lettek. 1686: alapították újra. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: szl., ném. – Filiái 1917: Eperjesenyicke, Németsóvár, Sebessalgó, Sóbánya, Sósújfalu, Terjékfalva. Közig-ilag Eperjeshez csatolták. **

KTN I:390. – Gerecze II:714. (tp. 1413, restaurálva 1757) – Schem. Cass. 1915:101.