Tóthfalussy Béla, tóthfalusi (Nagyvárad, Bihar vm., 1857. júl. 28.–Bp., 1904. júl. 6.): plébános. – A gimn-ot Nagyváradon, a teol-t 1876–80: a KPI növendékeként a bpi Tud.egy. végezte. 1880. VIII. 16: pappá szent. Nagymaroson, 1881: Bp-Józsefvárosban, 1883: Bp-Erzsébetvárosban. kp., 1894. VI–: plnos. – Írásai: Munkálatok (1880: A bold. Szűz szeplő nélkül való fogantatása és a kihirdetés korszerűsége; Aquinói sz. Tamás és a bold Szűz szeplő nélkül való fogantatása; 1881: Az isk. kiadványai a lefolyt 50 év alatt), Havi Közlöny, M. Állam, M. Korona, – M: Kath. papok kézikve. 1. köt. 1. r. Szertartások, imák és énekek. 2. r. 1. Gondolatok a halálról. 2. Egyh. beszédek. 3. Halál ő felsége. Uo., 1889. – A kat. hitokt. kézikv-e. Írta X. F. Schőberl. [Ford.] M-ul kiadta. 1–3. köt. Uo., 1891. – A ker. és zsidó vallás összehasonlítása T. Ratisbonne atya beszélgetéseivel. Uo., 1900. – Különbség a kat. és prot. vallás között. Írta F. Schmitz. Ford. Uo., 1901. – Reggeli és esti imádságok a kat. nagy közönség használatára. Uo., 1902. (74, 86 és 157 old. terjedelmű változatban) – Bpen a mo-i kat. körök és olvasó egyes-ek orsz. szöv. hivatalos hetilapja a havonta 2x megjelent Társulati Értesítő 1892. V. 20. – 1894. XII. 24: szerk-je. – Álnevei és jegyei 1875-től a M. Korona, a M. Állam és a Havi Közlöny c. lapokban: Ákosi; Lipniki; Marosi; x-y; y-a. 88

Új M. Sion 1886:852. – Zelliger 1893:529. (*márc. 28.) – Némethy 1894: 1063. (*márc. 28.) – M. Sion 1894:78; 1899:80. – Pallas XVI:295. (s.v. Tóthfalussy, *Bp., márc. 28., Pótköt. II:744. – Kiss–Sziklay. Bp., 1902:505. – Vas. Újs. 1904. 28. sz. Arck. – Szinnyei XIV:451. (s.v. Tóthfalusi) – Révai. XVIII: 387. (*Bp., márc. 28.) – Gulyás 1956:641. – Viczián 1995: 1792. – Berzeviczy 2000: 62. (639.) – Beke. 2008:752. (*júl. 10.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóthfalussy Dániel (Piskolt, Bihar vm., 1848. nov. 3.–Szatmárnémeti, 1912. jún. 27.): hittanár. – Ref. családból származott, gyermekkorában katolizált. A teol. Szatmárnémetiben végezte, ahol 1873. X. 23: pappá szent., Tiszaújlakon, Dobóruszkán, Nagybányán, Szatmárnémetin, Máramarosszigeten kp., 1879–: Szatmárnémetiben tanítóképzői hittanár és hitokt. 1898: szentszéki ülnök. – Írásai: Kath Egyh. Közl. (1893), Szatmárnémeti r. k. fiúisk. ért. (1904/05: Gyászbeszéd) – M: R. k. káté. Írta Deharbe József. Ford. Répássy János. Kiadta. Szatmárnémeti, 1894. (4. jav. kiad, 1–3. füz. 1901) – Isten kis szolgája, vagy hogyan kell a szent misénél ministrálni? Szerk. Kz-ként. Uo., 1907.  88

M. Állam 1904:39. sz. – Egyh. Közl. 1912:448. – Szatmárnémeti r. k. fiúisk. ért. 1912/13:3. – Szinnyei. XIV:452. (s.v. Tóthfalusi) – Schem. Szatmar. 1904:417. (s.v. Tóthfalussy) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)