🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Tímár
következő 🡲

tímár (lat. cerdo, ném. Lederer): ősi →kézműves mesterség. - Különféle gyapjas és szőrös bőr, timsó, mész, olaj, viasz, faggyú az anyaga, fakád, színelőkés, meszesgödör, huroló, kopasztókasza, faragókasza, facsaróvas, hergelő, corholó, ványoló az eszköze. A bőrt áztatás után húsozza, mésztejes gödörben állasztja. Kimosás után a kaszával szőrteleníti, ill. utóhúsozza. Ismét áztatja, kimossa, majd timsócsávában egymásra hányva állasztja. Ismét kimossa, a hergelőn megtöri, nyújtja, késsel simázza. Korpacsávába helyezi, majd ismét hergeli és kimossa, viasz, faggyú, szappan oldatával hizlalja és megszárítja. Műve mindenféle timsós bőr. - Mo-on a ~mesterség összefonódott a cserzővargákéval (→varga). 88 önálló ~céh mellett még nagyon sok más, vegyescéhben is dolgoztak ~ok. Védőszentjük legtöbbször Ker. Szt János, akit állatbőrbe öltözve szoktak ábrázolni, v. Szt Bertalan, akit elevenen megnyúztak és ezért minden bőrös mesterség patrónusa. B.I.-N.P.

Bogdán 1984. - Céhkat. 1-2. köt. 1975-76.

Tímár, Szabolcs-Szatmár-Bereg m.: g.k. parókia a v. munkácsi egyhm-ben, 1912: a hajdúdorogi egyhm. tiszai esp. ker-ében. - 1751: alapították. Tp-át 1795: Kisboldogasszony tit-ra sztelték. Harangjait 1972: 115 cm átm. Gombos Lajos Őrbottyánban, 1897: 70 cm átm. Novotny Antal Temesvárott öntötte. Akv. 1801-től. Kegyura 1880: a Pénzügymin. - Filiái 2000: Rakamaz, Szabolcs. - Parókusai: Ortutay János, 1805: Luppes István, 1833: Demjanovits János, 1851: Gribovszky Sándor, 1854: Kutka György, 1874: Molnár Ágoston, 1913: Kutka Izidor, 1935: Tamás János, 1978: Kiss Antal István. - Lakói 1940: 728 r.k., 1221 g.k., 5 ev., 47 ref., 5 izr., össz. 2006; 1983: 1186 g.k., össz. 1864. - 1948: 4 tanerős g.k. ált. isk-jában 283 tanuló. Kiss Antal István-P.P.

Schem. Univ. 1842:607. - Patay 1982. - Schem. Hd. 1982:81. - MKA 2000:172.

Tímár Ágnes, OCist (Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1928. jan. 20.-): apátnő. - Az el. isk-t Pestújhelyen, a gimn-ot Bp. ostromáig az Erzsébet Nőisk. Leánygimn-ban végezte. 1944. VII. 2: apját, a Demény Pál komm. köréhez tartozó T. Györgyöt letartóztatták. 1945: az árván maradt leányról →Lénárd Ödön Piar gondoskodott, taníttatta. ~ 1946: éretts. a bpi Angolkisasszonyok Leánygimn-ában, majd a Műegy. építész hallg-ja. - 1948: belépett a r-be, 1950. I. 9: ünn. fog-at tett. 1950. VI: amikor a r. működését megvonták, el kellett hagynia a nagyesztergári Regina Mundi Monostort. 1953: az IPARTERV diósdi csapágygyárának építésze. 1955: hozzá társuló fiatalokkal Bpen elkezdte a ma Kismaroson élő Boldogasszony Háza Monostor szerz. életét. 1961. II. 6: három társával együtt letartóztatták; a Főv. Bíróság a közösen élt szerz. életet az államrend megdöntésére irányuló szervezkedésnek minősítette és ~t 4 és fél évi börtönbüntetésre ítélte. 1963. III. 21: közkegyelemmel szabadult. 1966. IV: letartóztatták, visszaesőként az államrend megdöntésére irányuló összeesküvés címén 3 és fél é. szabadságvesztésre ítélték, visszaadva az amnesztiával elengedett büntetés idejét is. 1968. XI: szabadult. Elvégezte a teol-t, dri ért-ét a párizsi Institut Catholique patrisztikai tanszékén nyújtotta be, ahol az 1980-as é. elején elfogadták, megvédésére csak 1989. I: utazhatott ki, ekkor a szerznők közül elsőként Mo-ról a teol. dr-a. 1987: a kismarosi szerz. közösség priorisszája, 1993: a monostor apátsági rangra emelésekor apátnő. 2003. I. 16: mivel betöltötte 75. évét, a Konstitúció előírásai szerint lemondott. 2006. V-: saját döntése alapján a monostoron kívül él, jogi státusza exklausztráció. B.Ma.-r.k.

~ közlése (1990. II. 20.) Balogh Margitnak

Tímár Imre (Hídvég, v. Háromszék vm., 1920. okt. 21.-Bazin, 1973 u.): plébános. - A teol-t Esztergomban végezte, 1946: pappá szent. 1950: Ipolyfödémesen, Nagylégen, Királyrévén, 1957: Farnadon plnos. A pléb. előtt egy kislány leesett a kerékpárjáról, megsérült és elájult. A gyermeket a körülvevő bámészkodók közül bevitte a pléb-ra, és orvost hívott. A bíróságon „kiskorúak megrontása” címén 14 évi börtönre ítélték, a fölháborodott falu sem tudta megmenteni. 1957-: börtönben volt, 1967: már Helembán, 1970: Felsőtúron, 1973: Zselizen plnos. A bazini papi otthonban halt meg. 88

Havasy 1990:406. - Hetényi Varga I:264.

Tímár Kálmán (Gádor, Bács-Bodrog vm., 1884. jan. 31.-Kalocsa, 1960. dec. 3.): egyetemi tanár, kódexkutató. - Kalocsán 1902: a jezsuita gimn-ban éretts., a bpi tudegy-en 1906: m-ném. szakos tanári okl-et szerzett, bölcsészdr-rá avatták, 1907/08: Münchenben képezte tovább magát. Az I. vh-ban a szerb, orosz és olasz harctereken 3 é. szolgált, 1915: megsebesült, századosként szerelt le. - 1922-49: (megszüntetéséig) a kalocsai érs. tanítóképző tanára. Főként kódexirod-unkkal foglalkozott; 1924: kimutatta, hogy a →Huszita Bibliát, az első m. bibliaford-t nem a Moldvába menekült Tamás és Bálint papok készítették. Mivel a →Müncheni kódexben fönnmaradt öröknaptár prem-ek számára készült, ezért azt prem. szerz-ek, vsz. 1416-35: a csúti ktorban és vsz. apácák számára készítették, akik naponta olvastak részleteket a Szentírásból. Ezért készült a szegedi eredetiről 1518-19: Somlóvásárhely részére a →Lányi-kódex is. ~t 1937. IV. 19: a Ferenc József Tudegy. „A m. irod. tört-e 1606-ig” tárgykör mtanárává képesítette; 1938-44: előadást hirdetett 5 félévben a m. kódexirod-ról, ill. a 15. és 16. sz. bibliafordításairól. - 1934: a SZIA III. o. tagja s a MTA irodtört. biz-a meghívott M. Irodtört. Társ. választmányi tagja. - Írásai: Ethnographia (1910), Napkelet (1930), Győri Szle (1931/32), szegedi Népünk és Nyelvünk (1931/32, 37), Kat. lex. (Bp., 1933), pécsi Pannonia (1935/36). - M: Premontrei kódexek. Huszita v. prem. biblia? Kalocsa, 1924. (Pannónia 1.) - A moldvai husziták és csángók m. miséje. Uo., 1931. - 100 é. történelmi hazugság. Uo., 1931. (Uaz 2.) - Legrégibb bibliaford-unk eredete. Uo., 1931. (Uaz 3.) - Legrégibb m. bibliánk naptára és helyesírása. Uo., 1931. (Uaz 4.) - Rosty Kálmán élete és műfordításai. Uo., 1932. (Uaz 5.) - Árpádházi B. Margit legendája. Uo., 1934. (Uaz 6.) - A breviáriumi Margit-legendák. Bev. és kiad. Uo., 1934. (Uaz 7.) - Dunántúli m. kódexek sorsa. Pécs, 1936. (Pannonia kvtár 29.) - Liszt Ferenc és Kalocsa. Adatok Kalocsa zenetört-éhez. Kalocsa, 1936. - Az Érsekújvári Kir[ályi] Kat[olikus]Tanítóképző Int. tört. Uo., 1938. (Klny. Kalocsai R.K. Tanítóképző Int. értes.) - Kalocsán 1924-34: a Pannónia. Tanulmányok a régi m. irod. és nyelv köréből kv-sorozat (1-7. köt.) szerk-je. - 1919. I. 11-III. 23: és VIII. 10: a Kalocsai Néplap hetilap fel. szerk-je. - Betűjegye: T-r. K.  (Kat. lex. IV.) T.E.

Bp. dri ért-ek 1923/24. Bp., 1925:20. (Prémontrei kódexek) - SZIA tagajánl. 1934:15. - Kemény 1942:132. - Szegedi egy. alm. 1972:110. - Gyetvai 1987:74. - Viczián 1995:189. (725.) - No. egy. hallg. 1789-1919. Bp., 2001:452. (9164.) - Gulyás-Viczián XXX. (kz-ban)

Tímár Károly (*Pécs, Baranya vm., 1889. dec. 19.): igazgató-tanító. -Pécsett 1908: tanítóképzőt végzett, Szederkényben tanított. 1909: a Kat. Patronage Egyes. szolgálatába lépve annak több isk-jában tanító. 1914. VIII: behívták, a 19. honvéd gyalogezred katonájaként a szerb harctéren XII: sebesülten hadifogságba került, ahonnan később Olaszo-ba szállították. 1919: térhetett haza, zászlósként szerelték le. 1922-32: a püspöknádasdi Juliánum nevelőint. ig-ja. 1932-: Pécsett a Bártfa u. el. isk. ig. A pécsi Szt Ágoston egyhközs. képviselőtestületének tanácstagja. 88

Kalotai 1934:434. - Ker. m. közél. alm. II:1087.

Tímár (1957-ig Schmidt) Mónika, CNBH (Bp., 1937. márc. 21.-Bp., 1962. dec. 13.): szerzetesnővér. - 1955: többek között →Tímár Ágneshez csatlakozva Bpen elkezdte a ma Kismaroson élő Boldogasszony Háza Monostor szerz. életét. 1958 húsvétján örök fog-at tett. 1958: magisztra. 1960: a Gyógyped. Tanárképző Főisk-n szerzett okl-et, ez év őszétől gyermekpszichológus az Áll. Gondozott Gyermekek (3 é. korig) Elosztó Int-ében, 1961. II. 6: az elöljáró letartóztatásakor a közösség szabadlábon lévő tagjai, akik közül több ellen szintén eljárást indítottak, elöljárójukká választották, munkahelyéről ugyanekkor elbocsátották. A Betonútépítő Váll-nál kézbesítő és segédmunkás, majd a Földmérő és Talajvizsgáló Int-ben figuráns. Májgyulladásban halt meg, életét a börtönben lévőkért ajánlotta fel. - Naplóját németül (Monika, ein Zeugnis in Ungarn. Einsiedeln, 1982), fr-ul (Journal 1957-1962. Préface Hans Urs von Balthasar. Paris, 1989), m-ul (Mónika naplója. Egy szerz-közösség élete az üldöztetés éveiben. Bp., 1990), olaszul (Monika Diario. Una giovane benedettina ungherese negli ann della persecuzione. Piemme, 1996), 1961-62: írt leveleit fr-ul (Correspondance 1961-62. Col. Vie Consacrée. Namur, 1995) adták ki. r.k.

Tímár Sándor (*Brassó, Brassó vm., 1895. nov. 14.): plébános. - A gimn-ot Csíksomlyón és Gyulafehérvárt, a teol-t pazmanitaként a bécsi egy-en végezte, 1918-23: Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyt kp. és hitokt., 1923: Homoródkarácsonfalván, 1925: Görgényüvegcsűrön, 1930: Aninoszán, 1936-: Szépvízen (Csík vm.) plnos. - 1941/42: a Sajtókamara újságírói szako. tagja. - Írásai: Közművelődés (Gyulafehérvár, 1914; 1917), Erdélyi Tudósító (1918), Székelyföld (1922), kolozsvári Mária Kongregáció (1924), Székely Közélet (1924), Vasárnapi Harangszó (1941: munk.). - M: Levelek húgomhoz. Brassó, 1923. (Erdélyi Tudósító kvtára 1.) - Betűjegyei: T; Ts. 88

Moravek 1900/25. 1930:16. - Sajtókamara évkv-e 1942:149. - Monoki 1997:447. (6054.) - Gulyás-Viczián XXX. (kz-ban)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.