Magyar Katolikus Lexikon > S > szultáni foglyok


szultáni foglyok: A török időkben a hadifoglyok közül minden 5. a szultánt illette. E ~ egy részét (az idősebbjét) eladták v. elajándékozták, a megmaradtak, a gyerekek és fiatalok a szerájba kerültek szolgálatra. Ez együtt járt a muszlim hitre való áttéréssel. A tehetséges (kereszténynek született) szeráji szolgákból nevelték a legmagasabb rendű államhivatalnokokat (a nagyvezíreket is), csupán a bírói rend (→muftik, →kádik) tagjai voltak született törökök. A hadifogoly gyermekekből töltötték föl a →janicsár isk-kat, a rabul ejtett ifjakból a hadiflottát. A fiatal nőket →háremekbe vitték, a középkorúakat a birod. belsejében foglalkoztatták. A Mo-ról elhurcolt ffiak és arab nők házasságából született utódok leszármazottai a származástudatukat a 20. sz. végén is őrző magyarabok. - Bár a muszlim törv-ek tiltották, hogy rabot pénzváltságért is kiadjanak, a szultánok a m-okkal való négy évszázados háborúkban ezt nem tartották be, a fogolycsere ill. a kiváltás rendszeres volt, azt a békeszerződésekbe is belefoglalták (→rabváltás). Gyermekek visszaszerzése szinte lehetetlen volt, mivel arra hivatkoztak, hogy muszlimmá lettek. A fogolyvisszaváltás a hódoltság határvidékén az adó egy nemének számított; ha a család nem tudott fizetni, a város vagy vm. szavazott meg segélyt a rabváltásra. A rabszolga-utánpótlásra igen nagy szükségük volt, hiszen pl. 1578-92: a török-perzsa háborúban 1586-ig 600.000 tör. katona lett harcképtelen, azok a zsoldosok, akiket ker. gyermekekből neveltek. 88

Salamon 1885:123.