Magyar Katolikus Lexikon > S > szolgalelkűség


szolgalelkűség, szervilizmus: az →engedelmességgel ellentétes vícium, mely által az ember a nála hatalmasabbnak feltétlenül és meggondolás nélkül engedelmeskedik, akkor is, ha a parancsolt dolog önmagában rossz. - A ~ rombolja az objektív erkölcsi rendet és az emberi kapcsolatokat, mert a felettessel szemben megalkuvóan hajlongóvá, a vele egyenrangúval vagy aláredeltjével szemben kegyetlenné teszi az embert. - Beszámíthatóságát csökkentheti a megfélemlítés, rosszaságát növeli a tudatos önzés. **

Prümmer II:457.