Magyar Katolikus Lexikon > S > szoborrombolás


szoborrombolás, emlékműrombolás: nyilvános képzőművészeti alkotások (építmények, emlékművek, emléktáblák, szobrok, domborművek, képek, stb.) elpusztítása abból a célból, hogy a hozzájuk köthető múltat minél hamarabb feledtetni, új eszmeiség jelképeivel helyettesíteni lehessen, mert a hagyományok megszüntetését és átalakítását, az új történelemszemlélet kialakítását hátráltatják a közelmúlt tárgyi emlékei. - 1. Az I. vh-t megnyert →antant hatalmak által létrehozott →utódállamokban 1918-28: a m. képzőműv. alkotások tömegét - legalább 120 művet - rombolták le v. alakították eredeti jelentésük ellenkezőjére. Különösen a pol. jogokat törvényesítő 1848/49-hez kapcsolódó emlékműveket pusztították, melynek törv-ei (jobbágyfölszabadítás, közteherviselés, stb.) nemz. egyenjogúságot adtak a betelepült nemzetiségeknek, akik történeti fölfogása az állandó és folyamatos m. elnyomáson alapult. A →trianoni béke nem adott jogot, hogy a kifogásolt, eltávolításra ítélt műveket Mo. elszállítsa, s ezeket át- v. eladni sem akarták. Mo. tiltakozott a ~ ellen a →Nemzetek Szövetségénél, eredménytelenül. Csupán Köllő Miklós (1861-1900) 1897. VI. 31: Segesvárt leleplezett Petőfi-szobrát sikerült Kiskunfélegyházára szállítani. - 2. 1919. V. 1: a „munka ünepén”, a bpi komm. hatalomtvétel után, m. kir-ok és hősők szobrait még csupán eltakarták a nemzetk. eszményképek, Marx és Engels arcképével. - 3. 1945-1949: a M. Komm. Párt és a Szocdem. Párt irányításával a m. tört. emlékművek többségét elpusztították. Ledöntötték pl. Tisza István, Andrássy Gyula, Prohászka Ottokár, stb. szobrait, az I. vh. hősi halottainak emlékműveit (pl. Békéscsabán a 101. gyalogezred obeliszkjét, melyet 1956. X. 30: ástak ki), a trianoni földaraboltatás emlékére emelt emlékműveket, kálváriákat (pl. a →Sátoraljaújhelyi Magyar Kálváriát). A szobrok fémanyagát többségében beolvasztották, s ezekből öntötték a hazai és nemzetk. „proletárhősök” (Lenin, Marx, Sztálin, stb) egészalakos és mellszobrait. Az 1951. XII. 16: Bpen fölállított égigérő Sztálin-szobrot 1956. X. 23: a forr. első óráiban döntötték le, darabolták föl, s vitték haza forr. emlékként. - A haladó világproletárok szobrai és hatalmi jelképei - emlékeztetőként - 2001: Bpen szélén, Érd mellett egy szoborparkban láthatók. - 4. A Délvidéken, 1918-1930: a délszláv királysághoz csatolt magyar terület művészeti emlékeinek megsemmisítése. - Nagybecskereken 1919. VI. 26. éjjelén fölrobbantották Radnai Béla (1873-1923) Kiss Ernő (1799-1849) honvéd altábornagyról készített, életnagyságú, 1906. V. 27: fölavatott szobrát, a maradványt a rendőrkapitányság udvarára vitték. - Alsóittebén dinamittal fölrobbantották Köllő Miklós (1861-1900) 1904. V. 17: leleplezett Kossuth-szobrát. - Törökbecsén bivalyokkal húzatták le Radnai Béla gr. Leiningen-Westerburg Károly (1819-49) aradi vt. tábornokról készített ércszobrát, az 1903. IX. 14: fölállított 1848/49-es turulos Honvéd-oszlopot megrongálták, majd lebontották. - Szabadkán elkobozták a Kossuth-szoborra gyűjtött 240.000 K-t; 1919: megcsonkították az 1849. III. 5-i kaponyai ütközet hősei s az 1848/49-i szabharcban elesett szabadkai honvédek emlékére 1899. XII. 3: emelt Honvéd-emlékoszlopot, a bronzturult leverték, a m. föliratokat kivésték; az új városháza fal- és üvegfestményeit levakartatták ill. eltávolíttatták. - Zomborban a város szülötte Schweidel József (1796-1849) tábornok aradi vt. Mátrai Lajostól (1850-1906) mintázott 1905. V. 18: leleplezett [2006. talapzata még üresen állt] és Jankovics Gyula (1865-1932) 1912: leleplezett II. Rákóczi Ferenc fejed. (ur. 1705-11) szobrát 1930. XI: bivalyokkal lehúzatták, darabjait a bori bányának eladva beolvasztották. - Óbecsén megcsonkították az 1848/49: elesett honvédek sírja fölött 1897. III. 15: emelt 2,5 m magas obeliszket. - Újpalánkán megrongálták Kallós Ede (1866-1950) 1897. VIII. 20: leleplezett Szt István-szobrát. - Versecen lerombolták Riedl Antal 1892. XI. 1: leleplezett, az 1848/49: hősi halált halt nemzetőrök tiszt-ére emelt emlékművét. - Zimonyban megrongálták a Hunyadi-vár helyén 1896. IX. 20: leleplezett, 36 m magas turulos ezredéves emléktornyot, Róna József (1861-1939) és Bezerédi Gyula (1858-1925) alkotását, 1924 pünkösdjére virradó éjszakán a Srnao-szervezet eltávolíttatta a csúcsáról a turulmadarat, ledöntötték Hungária alakját. - Eszék baranyai hídfőjén megcsonkították az 1779. X. 20-XI. 16: fölállított kb. 4,5 m magas emlékoszlopot tetején aranyozott bronz Szentkoronával, a Szentkorona helyére a szerb koronát, oldalára Péter kir. domborművét s „a hálás baranyai szerb nép” szöveget tettek. - Őrszálláson a tp. oszlopos főbejárata melletti Szt István- és Szt László-szobrokat irredenta voltuk miatt befalazták fülkéikbe. - 5. A Felvidéken és Kárpátalján, 1919-1928: Pozsonyban 1919 elején Klofac cseh min. rongálta meg a Szt Mihály-tp-ban I. Ferenc József (ur. 1848-1916) domborművét, utóbb a Szt Zita-szoborral s az üvegablakon levő Szentkoronával együtt eltávolították; 1921. I. 12: a cseh légionáriusok széttörték a Morva Dunába torkollásánál, a m-osztr. határon Jankovics Gyula (1865-1932) szobrász által épített, 1896. X. 16: leleplezett dévényi ezredéves emlékművet, a 21 m magas oszlopon őrt álló Árpád-kori vitéz szobrát; 1921. XI: Frigyes főhg. v. palotájának istállójában helyezték el a pozsonyi Radnai Béla (1873-1923) 1911. IX. 8: leleplezett Petőfi-szobrát, hogy megóvják a vadáloktól; évtizedek múlva Pozsonyligetfalura száműzték, ahol a tótok rendszeresen megcsonkították; ledöntötték Batka János pozsonyi városi levtárnok és zenekritikus mellszobrát, Riegele Lajos művét; 1921: a gimn tp-ából eltávolították a térdeplő Erzsébet kirné domborművet (Riegele műve, 1912); levették a régi országház oromzatán lévő faragott m. címert, az 1847. XI. 7-i ogy. fekete emléktábláját, az 1908. III. 7: elhelyezett, 48-as törvényeket megörökítő emléktáblát [helyébe L. Stur (1815-56) tábláját tették]; leszerelték Petőcz György 1849-es pozsonyi vt-nak a vm-házán 1899. V. 24: leleplezett, valamint Rázga Pál (1798-1849) ev. lelkész vt. és Reviczky Gyula (1855-89) költő emléktábláit; levették Jókai Mór (1825-1904) lakhelyének emléktábláját (1925: visszahelyezték); eltüntették az 1900. III. 15: leleplezett, Petőfi lakhelyét jelölő emléktáblát; levették az Izabella Gyermekmenedékház Izabella-emléktábláját; leverték 1927: a törv-szék tornyain levő címereket, 1929. VI: a hegyi liget m. nyelvű emléktábláját. - Érsekújvárt összezúzták Kossuth Lajos bronzszobrát, megrongálták Czuczor Gergely OSB költő mellszobrát, II. Rákóczi Ferenc fejed., Bottyán János és Bercsényi Miklós kuruc tábornokok Tóth Andrástól (1858-1929) származó emlékműveit. - Nyitrán elpusztították a várhídon álló 18. sz. Szűz Mária-szobrot, 1921. II. 9: cseh légionáriusok zúzták szét a Zobor-hegyen álló 18 m magas ezredéves emlékművet, Kallós Ede (1866-1950) 1896. VIII. 30: leleplezett művét, magukkal hurcolva a 16 q vörösréz turulmadár anyagát. A Hősök emlékoszlopáról (az első I. vh-s emlékmű) levésették Szathmáry István költő verses föliratát. - Nagysallónál többször bemocskolták, majd eltüntették az 1849. IV. 19-i honvéddiadal 1876: emelt emlékoszlopát. - 1920: cseh légionáriusok ledöntötték a török ellen 1652. VIII. 26-27: Nagyvezekénynél elesett Gáspár, László, Ferenc, Tamás grófok Esterházyak-emlékét, talapzatát összezúzták. - Lefaragták Trencsén másfél embermagasságú, a várhegy sziklaoldalába vésett, az I. vh. hőseinek emlékére állított Hunnia-emlékét, helyébe Giskra korabeli cseh fegyverest mintáztak. - Pöstyénben megrongálták Jankovich Gyula (1865-1932) szobrász 1902. VIII. 10: leleplezett Erzsébet királyné mellszobrát. - Necpálon megrongálták Láhner György (1795-1849) aradi vt. szülőháza helyén 1899. X. 6: leleplezett emlékoszlopát. - Losoncon 1919. I: a cseh megszállás éjjelén lerombolták Holló Barnabás (1866-1917) Kossuth-szobrát, talapzatát 1925: elbontották. - Rimaszombatban eltüntették Széchenyi Istvánnak a Széchenyi-kertben fölállított mellszobrát. - Rozsnyón 1919. VI. 18: éjjel cseh légionáriusok sodronyköteleket rákötve autókkal húzták le talapzatáról Róna József (1861-1939) 1907. V. 28: leleplezett Kossuth-szobrát. - Krasznahorkán 1924 nyarán „ismeretlen tettesek” kirabolták az Andrássy-mauzóleum múzeumot. - Dobsinán 1919. VI. 13: éjjelén a Dobs-patakba dobták Horvay János (1873-1944) 1907. VI. 16: mindkét Kossuth-fiú jelenlétében leleplezett Kossuth-mellszobrát, utóbb a városi levtár raktárába került. - Zborón föltörték a várkastély kpnáját és Rákóczi sírboltjának koporsóit, a csontokat szétszórták. - Nagymihályon (Zemplén vm.) eltüntették Markó Miklós Kossuth-szobrát. - Bártfán eltávolítoták Donáth Gyula (1850-1909) 1903. VIII. 16: leleplezett Erzsébet királyné-szobrát. - Roskoványban 1918 végén éjszaka elpusztították az 1849-es orosz betörés első üközetének emlékére állított szürke gránitoszlop Honvéd-emléket (az első 1848/49. honvédemléket, amit 1851 egyik éjjelén helyi birtokosok állítottak). - Iglón 1919. III. 16: megrongálták, Girálton eltüntették az I. vh. elesettjeinek emlékét. - Lőcsén a lakosság 2x akadályozta meg Faragó József ottani szobrász Honvéd-emlékének eltávolítását. 1919. VIII. 11/12: éjjelén szokolisták lerombolták a branyiszkói csata bedeszkázott emlékművét (mely csatát többségükben tót honvédek vívták). Nappal a tüntetés szétoszlatásakor a csendőrök lelőttek egy tót cselédlányt; a szobor darabjait egy ideig a városi levtárban őrizték. - A Gerlachfalvi csúcs ezredéves emléktábláját 1919: megrongálták, 1920. VII. végén elpusztították. - Zólyomban és Breznóbányán eltávolították II. Rákóczi Ferenc 1907: leleplezett mellszobrait. - Sajógömörön megrongálták Holló Barnabás Mátyás kir.-szobrát. - Selmecbányán megrongálták a hodrusbányai Honvéd-emléket, eltávolították a bányászati főisk. alapításának emléktábláját. - Besztercebányán megrongálták Decrett József erdész szobrát, az erdőigazgatóság palotájáról leverték a kerámia címert. - Körmöcbányán 1919: ledöntötték az 1903 pünkösdjén leleplezett Honvéd-emléket. - Sztropkón a Perényi-nemzetség tp-ában megrongálták a hadijelvényes címereket. - Kassán a csehek elkobozták a Rákóczi fejed. szobrára összegyűjtött 1 millió aranykoronát, 1919. III. 16: lerombolták az 1906. VI. 10: leleplezett Honvéd-szobrot (az olasz konzul lefényképezte). A tüntetők megsebesítettek egy katonát, a katonák agyonlőtték a 40 éves Ördög Ilona szolgálót és a 13 éves Hervacsevics Aranka rikkancsot (a szoborrombolókat X. 27: megünnepelték), 1925. I: a talapzatot is lebontották. - Munkácson leszerelték a vár sarkában álló, Bezerédi Gyula (1858-1925) készítette, 35 m magas ezredéves emlékművet. - A Vereckei-szorosban Vezérszállásnál 1920: eltávolították az 1896. VII. 20: leleplezett ezredéves emléktáblát. - A Beszkid-hágó tetején levették a határkő emléktábláját. - Nagyszöllősön eltávolították Perényi Zsigmond br. mellszobrát. - Rahón pol. tartalma miatt eltüntették a Beniczky család sírboltjában a „Feltámadunk” föliratot. - Ungvárt 1920: eltüntették a Bercsényi u. temetőben a halottak csapattestét jelölő föliratokat, Bercsényi Miklós emléktábláját, Dayka Gábor költő mellszobrát. - Dolhán megsemmisítették az 1903. VI. 8: leleplezett Rákóczi-emlékoszlopot. - 1945 nyarán megsemmisítették a felvidéki ill. a szovjet megszállta kárpátaljai m. emlékműveket, szobrokat emléktáblákat, stb., töredékeiket magánszemélyek részben vagy egészben elrejtették, néhányat múzeumok raktáraiba vitték. Onnan kerülhetett köztérre 1997: a komáromi Klapka-szobor. - 6. Erdélyben, 1918-1928: Aradon 6 fogatú tüzérszerkocsihoz kötve rántották le Margó Ede (1872-1946) és Pongrácz Szigfried (1872-1929) művét, az 1909: leleplezett Kossuth-szobor mellékalakjait, majd az egész szobrot lerántották. Csíky Gergely szobrát megcsonkították. A rumén kir. parancsára bedeszkázták Zala György (1858-1937) 1890. X. 6: leleplezett Vértanúk szobrát, 1925: a Kossuth-szoborral együtt lebontották, a városi lovardába, az 1990-es évek végén a minorita rházba került. - Nagyszalontán 1919. V: lovak húzta kötelekkel döntötték le Tóth András (1858-1929) 1901. VI. 30: leleplezett, életnagyságú Kossuth-szobrát, a Csonkatoronyban levő Arany-szobában helyezték el. - Nagyváradon leszerelték Szigligeti Ede mellszobrát, talapzatára Mária oláh kirné, a szegyh előtt álló Szt László kir. helyébe I. Ferdinánd oláh kir. (ur. 1914-27) szobrát tették. 1919. II: leszedték a Bihar vm. közkórház 100 é. emlékére állított emléktáblát. - Zsombolyán dinamittal fölrobbantották Kallós Ede (1866-1950) 1905. VI. 29: leleplezett Kossuth-mellszobrát. - Nagyszentmiklóson Eminescu szobrát tették Révai Miklós kölő mellszobra helyére. - Csatádon megrongálták a falu szülötte, Nikolaus Lenau sváb költő szobrát, Radnai Béla (1873-1923) művét. - Megrongálták a vaskapui Honvéd-emlékoszlopot. - Karánsebesen megcsonkították, majd eltávolították Horvai János (1873-1944) fehér márvány Erzsébet kirné-szobrát. - Buziásfürdőn eltüntették Trefort Ágoston min. szobrát. - Déván 1919: ledöntötték és összetörték Dávid Ferenc (1510-79) vallásalapító 1910: fölállított emlékoszlopát. - Németbogsánban letörték a fejét Füredi Richárd (1873-1947) 1910. XI. 13: leleplezett 1848/49-es honvédemléke főalakjainak, Hungáriának és a 48-as honvédnek. - Nagykárolyban lovakkal lehúzták a talapzatáról Kallós Ede (1866-1950) 1908: leleplezett, 6 m-es Kossuth-szobrát. - Nagybányán ledöntötték majd, újból fölállították Lendvay Miklós színész szobrát. - Szinérváralján 1922. III. 15: megcsonkították az 1909: leleplezett Kossuth-szobrot. - Szatmárnémetiben elpusztították az 1864. X. 1: közadakozásból állított Kölcsey Ferenc-mellszobrot. 1924. V. 8: éjjel letörték a szegyh. homlokzatán álló Szt László-kőszobor jogarát. - Erdődön olvashatatlanná tették a Petőfi-emléktáblát. - Zilahon állítólag a csucsai harcok során sérült meg Fadrusz János (1858-1903) 1902. IX: leleplezett Wesselényi Miklós-szobra és Töhötöm vezér-emléke. - Zsibón megrongálták a Honvéd-emléket. - Kolozsvárt kirendelt oláh katonák széthasogatták Szeszák Ferenc helyi szobrász közadakozásból készült Kárpátok Őre faszobrát, összetörték az Erdélyi Múz. Egyes. őrizte gipszmintáját is; 2 nappal az elfoglalt m. egy. oláhként való megnyitása előtt, 1920. I. 30: lecsapták a Tudegy. főépülete homlokzatának allegorikus szoborcsoportjából a névadó Ferenc József fejét, helyébe I. Ferdinánd kir. fejét (!) tették, Erzsébet kirné mellszobra az Erdélyi Múz. Egyes. raktárába került; megrongálták az 1849. X. 18: kivégzett Tamás András alezr. és Sándor László őrnagy emlékére a szamosfalvi határban 1896. X. 18: fölállított Honvéd vértanúk emlékművét; leszedték az újraegyesítés 50. évford-jának emléktábláját (az Erdélyi Múz. Egyes. raktárába került); ledöntötték a Nemz. Szính. Katona József-, Döbrentei Gábor-, Kotsi Patkó János-, F. Kovács Gyula-márványszobrait, lerombolták Szeszák Ferencnek a színház homlokzatán álló Wesselényi Miklós- és Jósika Miklós-szobrait; eltávolították Huszár Adolfnak (1842-85) a régi (Farkas u.) színház előtt álló Gyulai Ferenc-szobrát; letördelték a Fadrusz János (1858-1903) készítette, 1902. X: leleplezett Mátyás-szobor mellékalakjának, Magyar Balázsnak a sarkantyúit, kardját, megrongálták a zászlókat, kivésették a föliratot, címert (ez volt 1919: Nagy-Románia kegnagyobb köztéri szobra); föliratát 1922-40: Matei Corvinullal, 1946?: Mathias rex-szel pótolták; letördelték a kolozsmonostori Rákóczi-emlék föliratát. - Nagyenyeden kidöntötték az oltárkövet a labancok elleni harcban elesett 10 nagyenyedi diák síremlékéből. - Marosvásárhelyt ledöntötték Köllő Miklós (1861-1900) 1899. VI. 11: leleplezett Kossuth-, valamint Huszár Adolf (1842-85) Bem-, Rákóczi- és Szabadság-szobrát; egy éjjel az oláh katonasággal megcsonkíttatták I. Rákóczi György erdélyi fejed. és Petőfi Sándor domborműveit; összetörték Bocskai István fejed. mellszobrát; leszedték Kallós Edének (1866-1950) és Sidló Ferencnek (1882-1953) a Közművelődési Palota falán levő I. Ferenc József koronázása-domborművét; a palotából eltüntették Apponyi Albert gr., Molnár Viktor és Szalay Imre Kallós Ede készítette mellszobrait, Kőrösfői Kriesch Aladárnak (1863-1920) az előcsarnokban lévő falfestményét, m. tárgyuk miatt megsemmisítették a mozaikokat, ellopták a Nagy Sándor (1868-1950) készítette színes üvegablakokat, 1920: megcsonkították az 1854. III. 10: kivégzett székely vértanúk emlékoszlopát, az oláh „névtelen hőst” tették a Petőfi-relief tartóoszlopára. - Nyárádszeredán 1920 elején egy vasárnap oláh csendőrök céltáblának használták, majd lovakkal lerántották Horváth Géza (1879-1948) Bocskai István fejed. megválasztásának emlékére 1906. VI. 17: fölállított szobrát. - Fehérhegyen megrongálták az 1849. VII. 31-i csata 150 hősi halottjának Honvédemlékét (Köllő Miklós készítette Turulmadarát). - Sepsiszentgyörgyön lebontották a Fő téri 1849-es Honvéd emléket; megrongálták Gábor Áron honvéd őrnagy szobrát. - Preszákán összetörték a zalatnai vérengzés Knop Vencel készítette, 10 m magas kőoszlopát. - Az Ojtozi-szorosban összetörték a 18. soproni honvéd gyalogezred 1917: állított emléktábláját. - Barót határában meggyalázták az 1848/49-es Honvéd emlékoszlopot. - Székelyudvarhelyt lebontották Scheffler Nándor alkotását, a Vasszékelyt, az 1897. VI. 26: fölavatott ezredéves emlékművet. - Máramarosszigeten 1920: megcsonkították (majd lebontották) a turulos Honvéd emléket. - Madéfalván megcsonkították a császáriak székely mészárlását megörökítő Székely emlékoszlopot, Tamás József és Köllő Miklós 1905. X. 8: fölállított alkotását. - Nagyszebenben eltávolították Huszár Adolf (1842-85) Bem-szobrát; megrongálták a Petőfi-domborművet; a Rét u. 54. sz. alattit leszerelték; Brassóban a Cenk hegyen még az 1916 őszi betörésükkor fölrobbantották Jankovics Gyula (1865-1932) 1896. X. 18: fölállított Ezredéves emlékét (a dévényi párját). - Lupényben 2 oláh bányamérnök, egy pópa és egy tisztviselő 1927: Külley Ferenc bányamérnök kertjéből éjjel ellopta Izsó Miklós (1831-75) Búsuló juhászának másolatát, és mint „néma irredenta tüntetést” összetörték. 88

Ogy. Napló 1921. II. 5. (144. ülés) - Brassói Lpk. 1921. V. 11. - Ellenzék 1922. III. 20. - Ország-Világ 1922:9. sz. (Markó Miklós: Mo. elszakított országrészei műemlékeinek és szobrainak pusztulása) - Magyarság 1924. V. 14., VI. 11; 1928. XII. 7. - Donald, Sir Robert: The Tragedy of Trianon. London, 1927:124. (m-ul: Trianon tragédiája. Bp., é.n. 93. Vandalizmus fejezet) - Az Újs. 1928. X. 28, XI. 4. (A pozsonyi Mária Terézia szobrot ledöntötték) - Nagymagyarország 1929. II. 1., IX. 1. - B. Szle 1930. III. 348, 368, 377. (Olay Ferenc: M. emlékművek és m. művészet sorsa az elszakított ter-eken 1918-1928). - - Olay Ferenc: Tetemrehívás a m. emlékek romjain. Bp., 1931. (Klny. Kincses kalemdáriom1931. A Mária Terézia szobor lerombolásának tört-e, képkkel) - Pozsonyi M. Figyelő 1933: 134. (Szőnyi Endre: Beszámoló a Madách sírról és emlékműről képekkel) - M. Nemz. 2006. XI. 4. (F. Cirkl Zsuzsa: Csonka talapzatok)