Magyar Katolikus Lexikon > S > szluini végezred


szluini végezred (lat. Sluinense Regimen Confiniarium), 1746-1872: a horvát károlyvárosi határőrvidék egyik közigazgatási területe. - Különálló ter-darabokból állott, a Krajnához tartozott, menekült g.kel. rácokkal telepítették be. É-on →Zágráb vármegye, K-en az I. báni végezred, D-en az országhatár (az Oszmán Birod-hoz tartozott Boszniával), Ny-on az →ogulini végezred határolta, utóbbival alkotta az ogulini brigádot. 1809-15: fr. megszállás alatt, 1815-22: az illír királyság része. A bécsi haditanács igazgatása alatt 1850-ig a zágrábi főparancsnoksághoz tartozott. 1828: Szluin városában (58 házban 249 r.k., 11 g.kel, össz. 260 lélek), 343 falvában, 10 pusztáján 55.715 lélek élt. 1870: ter-e 25,20 osztr. mérföld², lélekszáma 68.825 fő. 12 (basilovicsi, blagaji, budacski, kerstinjai, ladjevaci, oszterci, poloji, sichelburgi, svarcsai, valisszói, vojnicsi, vukmanicsi) századra, 100 önálló, 254 kapcsolt, össz. 354 településre oszlott, székhelye Szluin. - R.k. egyházkormányzata a zenggi székhelyű →zengg-modrusi püspökséghez, Draga Grabar, Kast, Merzlopolje, Pechno, Radativicsi, Sozice, Stojdraga g.k. lakói a →kőrösi görögkatolikus püspökséghez tartozott. 88

Nagy 1828. II:191. - Helységnévtár 1873:76. - Edelényi-Szabó 1928:701. (térkép)