Magyar Katolikus Lexikon > S > szeptemberi vértanúk


szeptemberi vértanúk (†Párizs, 1792. szept. 2-3.): a →francia forradalom alatt kivégzett 291 francia pap. - A forr. kezdetben az arisztokrácia ellen irányult, de 1790: a klérus is támadás célja lett. VII. 12: az alkotmányozó gyűlés a klérust is kötelezte az alkotmány elfogadására. Ezt a papság egy része tudomásul vette, mert úgy ítélték, hogy az ügy nem hit és erkölcs körébe tartozik; a másik rész a római Egyh. elleni támadásnak látta és ellenállt. XI. 27: a gyűlés minden érs., pp. és pap számára kötelezővé tette ezt az esküt: „hű maradok a nemzethez, a törvényhez és a királyhoz, és minden erőmmel megtartom a nemzetgyűlés által alkotott és a kir. által elfogadott alkotmányt”. - A pp-ök a p-tól kértek eligazítást, aki 1791. III. 10: elítélte az alkotmányt, IV. 15: „szentségtörőnek, szakadárnak s az egyh. és a szentszék minden joga és elsőbbsége szétzúzójának” minősítette. Az eltelt 8 hónap alatt azonban a klérusnak kb. 1/3-a fenntartásokkal letette az esküt. Így a klérus megoszlott esküdt és nem esküdt részre. Az utóbbiak a rájuk nehezedő nyomás miatt részben emigráltak, részben állomáshelyüket elhagyva Párizsba húzódtak, ahol különböző intézmények (pl. lazaristák, eudisták) épületeiben el tudtak tűnni a hatóságok elől . A beavatkozástól való félelem egyre nőtt, s ezzel együtt a „haza árulói” elleni gyűlölet is. - VIII. 15-31: a gyűlés a kommün hatására egyre újabb törv-eket hozott az arisztokraták és a nem esküdt papok ellen. VIII. 17: Robespierre elnökletével létrehozták a bíróságot, melynek az árulók fölött kellett ítélkeznie. A kommün elrendelte minden „papok által kitalált bálvány” megsemmisítését; a tp-ok szobrait és fémtárgyait beolvasztották s fegyvert készítettek belőlük. VIII. 18: eltörölték a vallásos egyes-eket, s tagjaikat esküre kényszerítették. VIII. 26: a nemzetgyűlés, „látva, hogy a nem esküdt papok által támasztott zűrzavar a hazának egyik legnagyobb veszedelme”, elrendelte: 1. a nem esküdt papokat utasítsák ki Fro-ból; 2. minden ilyen pap személyesen kérjen útlevelet; 3. aki ezt elmulasztja, Fr-Guyanába deportálják; 4. a deportáltak útipoggyászt vihetnek magukkal; 5. aki illegálisan marad Fro-ban, 10 évi börtönnel büntettetik; 6. bármely egyh. személy, ha rendzavarást követ el, még ha esküdt is, a fenti büntetéseket vonja magára. - 1791. IX: a törvényhozó gyűlés vette át az irányítást, s célja a róm. Egyh. és a nem esküdt klérus megsemmisítése volt. A girondisták, a párizsi sajtó és a forradalmárok árulással vádolták a nem esküdt klérust, mondván: összeesküdtek az emigráns királypártiakkal a nemzet ellen. XI. 29: a gyűlés elrendelte, hogy azok a papok, akik 8 napon belül nem teszik le az alkotmányos esküt, „ellenforradalmárok a törvénnyel, és rossz szándékúak a hazával szemben”. - 1792 tavaszán a katonai vereségek és az osztrák-porosz beavatkozás veszélye tovább szította az „áruló klérus” elleni gyűlöletet. IV. 20: megtörtént a hadüzenet, s közben az emigráns papok hatására VI. Pius a Fro-ellenes szövetség pártjára állt. Erre a gyűlés minden nem esküdt papot összeesküvőnek és a nemzet ellenségének nyilvánított. V. 27: törv-t hoztak, hogy ha 20 polgár tanúskodik egy nem esküdt pap ellen, deportálni kell. Ezt XVI. Lajos megvétózta, eredménytelenül. Erre még több vidéki pap menekült a párizsi ktorokba és rházakba. - VIII. 10: a gyűlés elhatározta a kir. letételét s elrendelte, hogy a direktóriumok ezt minden papnak hozzák tudomására. - A vérengzés oka nem e törv. lett, hanem egy kb. 20 fős Luxemburg-negyedi forr. csoport féktelensége. IX. 2: reggel a Nép Barátja c. újságban Marat az „ellenségtől” való megtisztításra szólította föl a népet. Ez váltotta ki a 4 helyen lezajlott gyilkosságokat: a St-Germain apátságban 20 papot öltek meg. Már úton voltak kocsin a deportálásra, mikor visszafordították s az apátságban rögtönzött bíróság előtt az eskü letételére szólították föl őket. Mivel ezt egyenként megtagadták, mindegyiküket leszúrták. Maillard, az osztag vez-je ezután a kármelita kolostorba vitte csapatát, ahol először az arles-i érsekkel, majd a saintes-i és a beauvais-i pp-kel, végül 91 pappal végeztek, mivel mindegyikük megtagadta az esküt. Éjszaka a rendőrfőnök parancsot adott, hogy a 2 helyszínen minden nyomot tüntessenek el. Hajnali 3-kor a különítmény betört a La Force börtönbe, ahol a rabok zöme arisztokrata volt, s 3 papot öltek meg velük együtt. A S. Firminus szemináriumban 90 pap tartózkodott. Ide a csőcselék tört be, bíróságot rögtönöztek, s áldozataikat kidobták az ablakon. - 24 óra alatt a papokon kívül kb. 1100 embert öltek meg. A párizsi kommün körlevélben szólította föl a megyéket, hogy a haza megmentésére kövessék a példát. - A ~at 1926. X. 17: XI. Pius avatta boldoggá. - Ü: szept. 2. **

BS XI:943.