szepesi püspökség, 1776. jan. 15.-([1919. márc. 24.]-1921. febr. 14.)-: a Magyar Királyságban a Szepes, Liptó és Árva vármegye esperesi kerületeit összefogó egyházmegye. - Az Árpád-házi kir-ok alapította →szepesi prépostság (prép-jai 1209 óta ismertek) ppséggé szervezése fölmerült már I. (Nagy) Lajos kir. (ur. 1342-82), majd Pázmány Péter esztergomi érssége (1616-37) idején is. Mária Terézia (ur. 1740-80) kirnő az orsz. igazgatási rendezés keretében, az elzálogosított →tizenhárom szepesi város visszacsatolását követően alapította az →esztergomi érsekségből, a szepesi, a liptói s az árvai főespség 82 pléb-ja leválasztásával. A →szepesi apátság 1689: Széchenyi György által visszaváltott birtokait a ~ javadalmához csatolta. - É-on Galícia, K-en a kassai, D-en a rozsnyói és besztercebányai, Ny-on a besztercebányai és a nyitrai ppség és Galícia határolta. Székhelye: Szepeshely, a szepesi pp. és kápt. lakóhelye. Fallal körülvéve egy utcából, az utca két oldalán 10 kanonoki házból, végében a ppi palotából, az 1478-80: román koriból gótikussá átépített Szt Márton-szegyh-ból (É-i bejáratánál a Henrik szepesi prép. 1317: készíttette I. Károly Róbert [ur. 1308-42] Boldogasszony általi megkoronázását ábrázoló falfestménnyel) és a papnev. int-ből állott. - Kezdetben az esztergomi érs., 1804. VIII. 9: az egri érsség suffraganeusa 1918: 166 pléb-val. - Területi beosztása 1842: székesegyházi: szepesvárosi, szepesváraljai, olaszi, lőcsei, savniki, felkai, késmárki, dunajeci, lublói, árvai: felső-, közép-, alsóárvai; liptói: felső-, közép-, alsó-liptai főesp., ill. esp. ker. - A 19. sz. végén ter-e: Árva, Liptó, nagyrészt Szepes vm. 3 főespségében 15 espség, 163 pléb., 690 filia volt. 1876: 212.628 r.k., 12.151 g.k., 68.899 ev., 11.000 izr., össz. 304.678 lakója, 239 egyhm-s, 28 szerz. papja; kápt-jában 4 dignitás, 1 főesp., 6 tényl., 6 tb. knk., 2 ferences, 2 minorita, 2 piar, 1 irgalmas rház, 2 Irg. Nővérek zárda. Szepesváralján teol. és szem., Lőcsén gimn., a ~ben 2 algimn., tanítóképző, 14 polg., 213 el. isk. volt. - Mpp-ei: Szalbek Károly, 1787: Révay János gr., 1807: Brigidó Mihály Lipót br., 1818: Pyrker János László, 1823: Bélik József, 1848: Jekelfalussy Vince (1849: lemondott, székét nem foglalta el), 1850: Zábojszky László, 1871: Samassa József, 1874: Császka György, 1891: Szmrecsányi Pál, 1904: Párvy Sándor, akinek halálával 1919. III. 24: a m. ~ megszűnt. - A CS-nak juttatott Felvidéket 1918. XI. 2-: fokozatosan megszállták (XII. 15: Rózsahegyet, Liptszentmiklóst, Poprádot, XII. 16: Iglót, Lőcsét, XII. 17: Késmárkot). A cseh szabadkőműves propaganda szerint a r.k. papság „nemzetellenes, élősködő, tányérnyaló”, a m. „urak” pártján van, ezért velük együtt el kell űzni őket. 1918. XI-XII: a csehek által fölizgatott falusiak miatt több pap kényszerült pléb-ját elhagyni. Chlebnicen, Jablonkán, Zázriván (Árva vm.), Huttin, Nagyborovén, Sóson (Liptó vm.) a lakosság megtámadta a pléb-t, a megszállók saját embereiket ültették be a megüresedett helyekre. Illetskó Lajos (1876-) poprádi esp-t az oltárnál sztmise közben tartóztatták le; Hrinc Andrást, Felsőzubrica (Árva vm.) papját is letartóztatták, 28 km-t mezítláb gyalogoltatták, stb. A cseh megszállók azt tartották, hogy a m. kir-ok főkegyúri joga átháramlott rájuk s ennek értelmében cselekedtek. A megbízhatatlannak („magyarón”-nak) tekintett papot bebörtönözték, kiutasították, a vegyes nyelvű vidékeken az idősebb m. papokat nyugdíjba, a fiatalabbakat cserével más javadalmakba kényszerítették. A városok megszállásakor először a papokat szedték túszul, de pl. Liptószentmiklóson a környező falvak lakossága megvédte őket. 1919. VII. 3: a Husz-emlékünnepélyek kereszt- és képrombolásokkal párosultak: Mária-szobrot pusztítottak, a tp-ból és kpnákból kihurcolt faszobrokat elégették; a városok m. emlékműveit, pl. a lőcsei 1848/49-es emlékművet lerombolták. A brutalitások ellen A. Hlinka (1864-1938) rózsahegyi plnos vezérletével a →pittsburghi megállapodás szerint 1919. I: tót önkormányzatot követeltek, eredményeként 1919 őszén Hlinkát letartóztatták (aki 1920-27: pártjával ellenzékben volt, 1927: ismét a kormányt támogatta). 1919: megtiltották Szt István napjának megünneplését, a m. nyelvű beszédeket. Párvy Sándor pp. 1919. III-i halála után a cipszer →Kheberich Márton cpp., kápt. helynököt internálással fenyegetve lemondatták, a kápt. megkerülésével Marian Blaha (1869-1943) szepesolaszi papot, a Szt Adalbert Társ. ig-ját (utóbb besztercebányai pp.) tették a helyére. A Hlinka-párt megbízottjaként neki kellett volna fölvilágosítania a békekonf-t a csehek és tótok közti különbségről, de ő Párizsban a csehszl. „nemzetegység” érdekében dolg. A megszállók elrendelték a szl. nyelvű sztbeszédeket olyan helyeken is, ahol a híveknek csak 5%-a volt tót, megtiltották tót többségű ter-eken a m. sztbeszédeket ott is, ahol 20 %-nál több volt a m.; a szem-ban az egymás közötti m. nyelvet is megszüntették. 1919. II: Podolinból elűzték a piar-kat, a rtagok egy részét kiutasították, akik maradhattak, hűségesküt tettek. A pozsonyi min. egyházügyi előadója, Karol Medvecky (1875-1937) bacúri plnos - akit Batthyány Vilmos pp-kel szembeni eljárása miatt kiközösítettek (utóbb bajmóci prép. lett) - kezdeményezésére 1919. VIII. 11: a 132. sz. rendelettel a ~ mellett az esztergomi érsség, a nyitrai és a besztercebányai ppségek, az esztergomi főkápt., a váci székeskápt., a Vallásalap, az esztergomi és bpi papnöveldék, a lekéri, a zirci és jászói apátságok, ill. prépság s a bencések felvidéki összes ingó és ingatlan javait zár alá vették: 251.925 kh kat. egyh. birtokot zároltak, ebből 23.000 kh a ~é volt. A →trianoni béke a ~ 166 pléb-ját Cs-hoz, kis É-i részét Lengyo-hoz csatolta. Kamill Krofta (1876-1945) 1920. XII. 15-i római bejelentése után (mely szerint a csehszl. kormány visszaadja az elűzött Batthyány Vilmos gr. nyitrai és Radnay Farkas besztercebányai mpp-ök személyes tulajdonát, megtérítik kényszertávollétük alatti elmaradt jövedelmüket és élethossziglani méltányos évjáradékot adnak nekik) a XII. 16-i konzisztórium kihirdette az új (tót) besztercebányai, nyitrai és szepesi pp-öket. Jan Vojtassákot 1921. II. 15: szepesi pp-ké szent. A csehszl. kormány Krofta követ ígéreteiből semmit nem teljesített. - A ~ 1937: közvetlenül a Szentszék alá tartozott, 1977: a →nagyszombati érsekség, 1995: a →kassai érsekség suffr-a. - 7802 km²-en 2006: 584.821 l, 461.735 h, 177 pb, 311 ep, 42 szp, 60 sz, 273 szn, 34 ni, 5 ki-e volt. - Főpásztorai 1919 után: Štefan Mišík kápt. helynök, Marian Blaha kápt. helynök, 1920: Jan Vojtassák, 1965: Andreas Scheffer kápt. helynök, 1968: Jozef Ligoš kápt. helynök, 1973: Štefan Garaj kápt. helynök, 1989: František Tondra. 88-**

LThK 1888. IV:791. - Kiss-Sziklay 963. - Salacz 1975:9. - Balogh-Gergely I:180. - Hetényi Varga III:439. - Tóth-Filep 2000. IV. - AP 2006:710.