Magyar Katolikus Lexikon > S > szenvedés eszközei


szenvedés eszközei, Krisztus fegyverei (lat. arma Christi), passiójelvények: Jézus Krisztus elárulásával, megkínzásával és megfeszítésével kapcsolatos tárgyak: 30 ezüstpénz, kötelek, ostor, vesszőnyaláb, →töviskorona, bíborköpeny, lándzsa, izsópszál, ecet, szivacs, fogó, szögek, →kereszt, kakas, kézmosó edény, →Veronika kendője, a →körülmetélésnél használt kőkés. - Tiszt-ük bizonyos ikgr. kezdemények után a római →Jeruzsálemi Szent Kereszt bazilikában bontakozott ki, a →Fájdalmak férfia kultuszával kapcsolatban. Ünnepük (festum de armis Christi) húsvét nyolcadára köv. péntek volt, melyet VI. Ince p. 1353: már Német- és Cseho. számára is engedélyezett; Mo-on is ekkor terjedt el. - Ikgr. Kezdetben Krisztus diadalának jelvényei, főként az →utolsó ítélet képeken. A lándzsa és az izsóp már a 6. sz: szerepelt, a 11. sz-tól a →hétoimaszia-képeken is. Később a →kereszt és a →töviskorona járult ezekhez. A fr. szegyh. szobrászatban a ~t angyalok tartják (Strasbourg, szegyh., angyalpillér, 1230 k.). A 12-13. sz: megváltozott a szemlélet: a ~ben a szenvedés jeleit látták. A 14. sz-tól sztképeken önállóan is ábrázolták. A Fájdalmak férfia körül a szenvedés teljességére utalnak. Kedvelt motívum volt a grafika korai idején: a kép középpontjában a Fájdalmak férfia v. a gyermek Jézus, v. a ~nek egyike (töviskorona, Jézus Szíve, Veronika kendője) van. Michelangelónál ismét az utolsó ítélettel kapcsolatban jelentek meg mint győzelmi jelek, s így szerepeltek a barokk műv-ében. Nagy szerepük volt a vallásos népműv-ben és a kegytárgyak között. Néha Clairvaux-i Szt Bernát attrib-ai. - Az apokrif iratokban és kk. legendákban Krisztus kínzóeszközeinek összefoglaló neve; ill. a föltámadt és újra eljövendő Krisztus fölségjelvényei (signa). - Mo-on a ~nek első m. nyelvű, épületes szándékú irod. méltatása az Érsekújvári-kódex (1530) apácáknak készült előadása, amely az ikgr. típus magyarázatául is szolgált. Ábrázolásokon a 15. sz: az eu. párhuzamokkal majdnem egyidőben tűntek föl: Segesvár szentségház melletti freskóján angyal kezében, Mezőtelegd falképén 4 angyal kezében, Siklós várkápolnájának reneszánsz domborművén (a bátai szentvér-ereklyét átmenetileg itt őrizték); a barokk világból megtaláljuk Vörösberény mennyezetfreskóján, Nádújfalu famennyezetén, önálló keresztkompozícióként Máriabesnyő ktorának udvarán. Körmeneti keresztet őriz a ~vel Szolnok, Mátraverebély (Szentkút), Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján tp-a; alatta járják a hívek a nagyböjti stációt. Bő változatokban szerepelnek apró szentképeken, üvegképeken (Hinterglasbild). A motívum fölcsillan a csíksomlyai nagypénteki misztériumokban és a nagypénteki bűnbánó körmenetek élőképeiben. - A ~nek külön imanapjaik voltak a nagyböjti péntekek: az 1. péntek Krisztus Urunk töviskoronája, a 2. Krisztus Urunk lándzsája és szögei, a 3. Krisztus Urunk szent leple, a 4. Krisztus Urunk szentséges sebei, az 5. a Szűzanya hét fájdalma (→fájdalmas péntek) ünnepe volt. **

Kirschbaum I:183. - Sachs 1980:237. - Bálint 1989:225.