szentségi böjt (lat. ieiunium eucharisticum): a →szentáldozást megelőző →böjt, melyben kizárólag az Eucharisztia iránti tisztelet kifejezéseként tartózkodnak ételtől és italtól. - Egyh. írók a 4. sz. óta szólnak a ~ről. 393: a hippói, 397: a karthagói zsin. törv-be iktatta a szokást: „az Oltáriszentséget csak böjtölő embereknek szolgáltassák ki”. 646: a VII. toledói zsin. a hívőt kiközösítéssel, a papot letétellel büntette, ha ~ nélkül áldozott valaki. A konstanzi zsin. rendelkezése 1415: misézni nem szabad ebéd után, sem áldozni nem szabad ~ nélkül, kivéve a betegséget v. más szükséghelyzetet (DS 1198). A ~ hagyományos formája étlen-szomjan való böjtölés volt éjféltől a szentáldozásig (szentmisék ekkor csak a reggeli, ill. kora délelőtti órákban voltak). - Szt X. Pius p. (ur. 1903-14) 1906. XII. 7: enyhített a betegek ~jén: „Az 1 hónapja fekvő, súlyos betegek, ha gyógyulásuk hamarosan nem várható, a gyóntató okos tanácsára hetenként 1-2x megáldozhatnak akkor is, ha előtte valami gyógyszert v. folyadékot magukhoz vettek” (CIC 1917:858k., 2.§). - XI. Pius p. (ur. 1922-39) 1923. V. 22: fölmentette a ~ alól azokat a papokat, akik késői órában v. naponta többször miséztek. 1931: e fölmentést a beteg papok is megkapták. A II. vh. alatt, 1939-45: szinte az egész világon az ordináriusok a hívők számára is enyhítették a ~öt. - XII. Pius p. (ur. 1939-58) 1953: a Christus Dominus ap. konst-ban enyhített a ~ön: „Az éjféllel kezdődő ~ mindazok számára érvényben marad, akik nincsenek különleges helyzetben. Mind a papok, mind a hívők számára ezek után alapelv: a természetes víz nem töri meg a ~öt”; „betegek gyógyszert és nem alkoholos italt korlátozás nélkül fogyaszthatnak áldozás előtt” ; „ha du. 3 óra után, v. fárasztó lelkipásztori munka, ill. hosszú út megtétele után miséznek, a szentmise előtt 1 órával folyadékot magukhoz vehetnek (...); hasonló körülmények között ezzel az engedéllyel a hívők is élhetnek”. A helyi ordináriusok (vasárnaponként és az év 40 ünnepnapján) engedélyt adhattak a du. 4 óra utáni szentmisére, de a papnak és a hívőknek a mise előtt 3 órával meg kellett kezdeniük a ~öt: nem ehettek szilárd ételt és alkoholos italt, s 1 órával a szentmise előtt nem ihattak semmit, csak természetes vizet. Mivel a ~ →halálos bűn terhe alatt volt kötelező, a pápa 1957. III. 19: a Sacram Communionem motu proprióban tovább enyhítette a ~öt: eltörölte az éjféllel kezdődő, és ált-sá tette a szentmise előtti 3, ill. 1 órás ~öt; kiterjesztette a szentmisén kívüli áldozásra is, és lehetővé tette minden nap az esti szentmise engedélyezését. - A hatályos rendelkezés szerint az áldozónak a szentáldozás előtt legalább 1 órán keresztül tartózkodnia kell minden ételtől és italtól, kivétel a víz és az orvosság. A pap, aki 2x v. 3x misézik egy napon, a 2. és 3. szentmise előtt akkor is vehet magához valamit, ha közben nem telik el 1 óra. Az idősek, betegek és gondozóik akkor is megáldozhatnak, ha 1 órán belül valamit magukhoz vettek (919.k.). **

Radó I-II:559. - Erdő 2003:461.