szentelt gyertya: →szentelmény, →Krisztus-szimbólum. - Egyike a legrégibb szentelményeknek. Kk. előzmények után az újkorban is volt rá példa, hogy a városok és falvak nagyobb mennyiségű gyertyát vásároltak, ezt Gyertyaszentelő napján (II. 2.) a pap megszentelte, majd kiosztották a hívek v. legalábbis az elöljáróság között. A 20. sz. eleji m. paraszti gyakorlatban inkább az volt a jellemző, hogy e napon a gyertyát maguk a hívek vitték szenteltetni a nagymisére. Valamikor szinte minden magyar kat. parasztházban tartottak ~kat; színes szalagokkal díszítve és a szentképek mellett falra akasztva meghatározták a szobák összképét, hangulatát. A ~ felhasználásának sokfélesége a →szenteltvízével vetekszik, végigkísérte az embert a születéstől a haláláig. A szegedi táj népének hagyománya szerint a világ végén, amikor 3 napig sötétség lesz, csak a hétszer megszentelt gyertya fényeskedik majd. Ezért igyekezett minden család a szentbúcsúkba díszes gyertya párt venni, azt hét esztendőben megszentelve a szobában tartani. Bárth János

MN 1990. VII:120. (Tátrai Zsuzsanna), 401.