Magyar Katolikus Lexikon > S > szentírási bizonyítás


szentírási bizonyítás: Az ósz-i szentkönyvek sugalmazottságának tudatával együtt járt az, hogy a késői zsidóság már úgy idézte a szövegeket, mint Isten szavát és mint a vallásos hit forrását. Ezt a módszert megtaláljuk az úsz-i írásokban is. A szerzők így idéznek: „Írva van” ... „az Írás mondja” ... olykor el is hagyják a bev. hivatkozást (Gal 3,11). Pál ap. ált. a palesztinai rabbik módszerét használta, de a Zsid-ben az alexandriai hagyomány tükröződik. Találunk egyszerű idézeteket, ahol csak a szöveg v. az előkép teljesedésére mutatnak rá a bizonyításnál, máskor a kisebb dolgot nagyobbak teszik hihetővé (Gal 3,15), v. a hallgatásból kovácsolnak érvet (Róm 4,5-8). Ha a szentírási hely értelméből indulunk ki, akkor v. az ósz-i szavak értelméből érvelnek és igazolják az új valóságot, v. a betű szerinti értelem mellett az Istentől akart mélyebb értelmet is föltételezték, és arra hivatkoztak (pl. Gal 4,21-30; 1Kor 10,1-11). Nem mindig lehet eldönteni, hogy a ~ az 1. v. a 2. csop-ba tartozik-e. Külön csop-ot alkotnak azok a bizonyítékok, főleg Pál leveleiben, ahol a szöveget is megváltoztatták (pl. 1Kor 15,55; Gal 4,8). Ezek a példák mutatják, hogy az ap. igehirdetésben első helyen állt az úsz-i tanúságtétel mint bizonyíték, és csak 2. helyen hivatkoztak az ÓSz-re. - A teológiában is használjuk a ~t, hiszen a Szentírás a teol. kimeríthetetlen forrása. Nélküle a teol. elsekélyesedne (D 2314). A szentírási érvekből mindig új fölismerést lehet meríteni. Az Írás az ap. Egyh. hitének hivatalos lecsapódása, azért a teol-ban minden tételt ide kell visszavezetni. Ezt még ott is megtesszük, ahol egy-egy tétel csak a hagyományból ismerhető föl világosan. Így lehet az igazi isteni-ap. hagyományt a pusztán egyh. hagyománytól is megkülönböztetni. - A ~ a hit fölismerésében is belső tényezőnek számít. Az Írás maga úgy keletkezett, mint az ap. Egyh. tanúskodása, s ez a tanúskodás a mindenkori Egyh. hitében és igehirdetésében vált elevenné. Az Egyh. hite és a szöveg magyarázata összetartoznak. Az egzegézisnek is a hit teljes összefüggésében kell mozognia (→analogia fidei). A visszafordulás a Szentíráshoz mindig bővítheti a hitbéli és a teol. látókört. G.F.

LThK IX:484.