Magyar Katolikus Lexikon > S > szarkaláb


szarkaláb, dalisarkantyú (lat. Consolida regalis): a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, egyéves (egynyári), többnyire dísznövényként nevelt egykori gyógynövény. - A gör. és bizánci orvosi munkák hatásos gyógynövénynek tartották. Forrázata enyhe hashajtó és értágító hatású, teakeverékekhez díszítőként is adják, borogatásként szembetegségekre használják. A kk-ban gyakran használt neve Herba Sanctae Ottiliae. Újabb nevei: sarkvirág, vitézvirág. - Virága kis sarkantyúhoz hasonlít, s mivel a sarkantyú a lovagi nemeslelkűség jelképe volt, a ~at a kk-ban a lovagi erények és a hűség szimbólumának tartották. Szűz Mária nagy méltóságát is jelzi. Van Eyck Genti oltárán Mária koronájába vannak belefonva ~ak. S.J.

Rápóti-Romvári 1972:231. - Lipffert 1976:70. - Stirling II. - KML 1986:283.