szalvatoriánus ferences rendtartomány (lat. Provincia Hungariae O.M.S. Francisci Strictioris Observantiae sub titulo Sanctissimi Salvatoris): magyar obszerváns rendtartomány. - A boszniai vikariátus (boszniai ferences rendtartomány) mo-i ktorainak IV. Jenő p. 1444: külön vikárius választását engedélyezte. 1447: megalakult a m. obszerváns rtart. →Cesarini Julián p. legátus a budai, pesti, szegedi és székelyudvarhelyi konventuális ktorokat átadta az új tart-nak. Pápai parancsra 1448: a csanádi, debreceni, esztergomi, győri, lippai, szatmári és váradi, 1492: a pataki, pécsi, szécsényi és újlaki konvent lett az obszervánsoké. 1500: az ogy. sikertelen kísérletet tett az obszerváns és konventuális tart-ok egyesítésére. 1511: a pestis 386 szerz. halálát okozta. 1523: a burgoszi ált. kápt. elrendelte, hogy a m. obszerváns rtart. a ~, a konventuális a mariánus nevet kapja. - 1533: 9 őrségben 57 ktora volt; az esztergomiban: Esztergom, Buda, Pest, (Jász)Berény, Gyöngyös, Tát, Visegrád; az erdélyiben: Bákó, Csík, Gyulafehérvár, Felfalu, Kolozsvár, Medgyes, (Szász)Sebes, Tergovist, Tövis, (Maros)Vásárhely; a jenőiben: Csanád, Gerla, Gyula, Jenő, Szalárd, Szeged, Várad; a bányaiban: (Nagy)Bánya, (Nyír)Bátor, Kusaly, Megyesalja, (Nagy)Szőllős; az ozoraiban: Gyergyi, Hederhely, Kereszhegy (Kőröshegy?), Ozora; a patakiban: Czeken, Liptó, (Sáros)Patak, Sóvár, Szántó; a szlavóniaiban: Atya, Diakó, Iváncs, Petróca, Polyanca, Remete, Szentlászló, Váralja; a szentlélekiben: Család, Egervár, Palota, Pápa, Szentgrót, Tárnok; a szécsényiben: Fülek, Galgóc, Szakolca, Szécsény, Vámos. - 1605: a toledói ált. kápt. elrendelte a mariánus és ~ egyesítését, de a határozatot nem hajtották végre. 1629: jóváhagyva a szakolcai kápt. határozatát VIII. Orbán a ~t sarutlan, reformált rtart-nyá alakította át (Provincia Fratrum Reformatorum Discalceatorum), s megadta neki a sp. sarutlan rtart. kiváltságait. 1640: a csíki konvent kezdeményezte az önálló erdélyi rtart. szervezését (→stefaniták). 1653: a galgóci tart. kápt. bevezette, hogy a tartfőn. váltogatva m. ill. szláv legyen. - 1686 u. vita támadt a szalvatoriánusok és a →mariánusok közt néhány konvent birtoklása körül. Az esztergomi, pesti és budai házba visszatértek a ~ tagjai, de Budán nem tudtak megélni, Esztergomban pedig hamar meghalt az odaköltözött páter. E két helyet utánuk a mariánusok népesítették be, s birtokukban 1688. I. 12: kir. megerősítést nyertek. A ~ megtámadta az elbirtoklást, de sem Rómában, sem Bécsben nem értek el eredményt. A. Lazari 1689: komisszárius Galgócon döntött az ügyben: az addig mariánus pruszkai konvent és beckói székház a ~é, a korábban szalvatoriánus sümegi, pesti, budai és esztergomi konvent és a veszprémi r. székház a mariánusoké lett. - 1719: a ~ székházat kapott Vácott, ezért a mariánusok tiltakoztak a kir-nál, de az X. 30: megerősítette a ~ jogait és konventjeit. - 1525: 10 őrségben 73 konvent, 1472 szerz.; 1554: 5 őrségben 22 konvent; 1559: 5 őrségben 11 konvent, 112 szerz.; 1602: 4 konvent (Csík, Gyöngyös, Szakolca, Szeged); 1641: 5 konvent, 131 szerz.; 1690: 11 konvent és 11 székház volt. 1842: 23 konventben és 2 székházban 314 pap, 84 testvér, 25 klerikus, 1864: ugyanazokon a helyeken 227 pap, 64 testvér és 88 klerikus élt. - 1900: a ~t megszüntették. A beckói, galgóci, körmöcbányai, okolicsnói, pruszkai, szakolcai, zsolnai konvent és a tresztenai székház a mariánus; a bártfai, egri, eperjesi, füleki, gyöngyösi, jászberényi, kecskeméti, nagyszőllősi, rozsnyói, sebesi, szabadkai, szécsényi, szeged-alsóvárosi, szolnoki, sztropkói és váci konventek a kapisztránus rtart-hoz kerültek.  **

Fridrich I-II. - Schem. Univ. 1842:1199; 1864:445.