Magyar Katolikus Lexikon > S > szabad királyi város


szabad királyi város: királyi kiváltsággal a nemes ember jogaival bíró, fallal körített település közössége, a magyar önkormányzati rendszer egyik alapeleme. - A ~nak III. András (ur. 1290-1301) óta az ogy-en egy szavazata volt, csak a kir-tól függött, ezen jogát másnak el nem adhatta, ill. el nem zálogosíthatta. Tanácsa - földesúri és vm. jóváhagyás nélkül - Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) idejétől törvényhatósági jogot is szerezett, saját jog szerint, pallosjoggal igazságot szolgáltathatott. Megkülönböztették a tárnoki ~t és a személynöki ~t; peres ügyekben a tárnoki ~ok a tárnoki székhez, a személynöki ~ok a személynöki székhez föllebbezhettek. Lakói a nemesekhez hasonlóan jószágokat vehettek, adhattak, de csak a város határán belül. A törvényes személy becse (bírság, homagium), mint a nemesé, 200 Ft (ha polgár nemest arcul ütött, hajdan az életével, a 18. sz: a vagyonával fizetett). A ~ polgárai vámot sehol nem fizettek, ők választották a város nagyobb v. külső tanácsát, ez maga választotta a hibázó tagok helyébe belső tanácsát. - Lakói fizettek: kir. adót, dézsmát, diaetalis taxát, subsidiumot és a város pénztárába domestikát. A bányavárosok kivételével kötelesek a katonákat elszállásolni, hadiállapotban katonákat, a nemesi fölkelés idején fölkelőket adni. - A ~ irányítója egy önmagát kiegészítő, 40-100 (Pesten 120) tagú (közgyűlésnek tekinthető) testület (→külső tanács), vez-je a városi szószóló; belső tanácsa tagjai a főbíró v. polgármester, 4-12 tanácsos. Tisztikara: jegyzői, ügyészi, adószedői, levéltárosi, iktatói, gazd., árvaszéki, rendőri (városkapitány), orvosi, mérnöki tisztviselők. A belső tanács vitte a közigazg. és gazd. ügyeket, de eljárásait köteles volt a külső tanácsnak jelenteni és azt minden fontos esetben meghallgatni. A törvénykezésre a külső tanácsnak nem volt befolyása. - A ~ polgárainak helyzete a nemesek és nem-nemesek közötti, a szabad ker-ek v. kiváltságos városok lakóival azonos, mint pl. →Jászkun kerület, →Hajdú kerület, a szepesi 16 város kerülete, Nagykikindai kerület, Csajkás kerület, stb. A ~ok érdekeik védelmében szövetségeket kötöttek, pl. 1549: a reformáció kezdetén a felvidéki →Ötváros (Kassa, Eperjes, Lőcse, Bártfa, Kisszeben). - A ~ok szerepe a visszafoglaló háború után megnőtt, az ogy. a ~ jog elnyerése föltételévé tette: a megváltást a földesúri terhek alól, az anyagi és szellemi terhei elviselése képességeinek igazolását és ~i joga törv-be iktatását. Az 1687:17. tc. a ~okat negyedik rendként említve, adományozását újaknak csak kivételes esetekben engedélyezhette. Ezután amely várost a kir. ~sá tette, de ezt az ogy. nem cikkelyezte be, az a ~ címét, tvhat. jogállását bírta, de az ogy-re követet nem küldhetett, pl. Arad, Eszék és Pécs (az 1848:5. tc. mint külön választóker-eket jogosította az ogy. képviselő választására). - Az 1869:4. tc. a bíráskodást elválasztotta a közigazg-tól, ezzel a ~ok bíráskodási joga megszűnt. Az 1876:20. tc. 28 ~tól elvette a törvényhatósági jogállást, azt csak Arad, Bp., Debrecen, Győr, Kassa, Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Pécs, Pozsony, Selmecbánya, Sopron, Szabadka, Szatmárnémeti, Szeged, Székesfehérvár, Temesvár, Újvidék, Zombor tarthatta meg, a 28 volt ~t (Bakabánya, Bártfa, Bazin, Besztercebánya, Breznóbánya, Eperjes, Erzsébetváros, Esztergom, Felsőbánya, Gyulafehérvár, Késmárk, Kismarton, Kisszeben, Korpona, Körmöcbánya, Kőszeg, Libetbánya, Lőcse, Modor, Nagybánya, Nagyszombat, Ruszt, Szakolca, Szamosújvár, Szentgyörgy, Trencsén, Újbánya, Zólyom) a rendezett tanácsú városok közé sorolta. 88

Magda 1819:151. - Farkas Bertalan: Szabadka ~ századjai. Szeged, 1842. - Babics András: Pécs város szabad kir. rangra emelésének tört. (1703-80). Pécs, 1937. - Emlékkv. [Győr] szabad és kir. rangra emelésének 200. évford-ja alk. Szerk. Jenei Ferenc. Győr, 1943.