Magyar Katolikus Lexikon > S > szíjgyártó


szíjgyártó (lat. coriarius, ném. Riemer): ősi, a 15. század során céhesedő →kézműves mesterség. - Később elvált tőle az ostorkészítő és az övműves. Anyagai: e célra kikészített bőr, varrószíj, fonal, viasz, csiríz, ill. különféle vasalás, eszközei: irdaló, kés, olló, ár, tű, bőrgyalu, szélező, recéző, csipkéző, kiverő, domborító, kalapács, fogó. A megfelelő szélességű, egyenes csíkokra vágott bőrt gyaluval kellősíti, szükség szerint hurkolja, keresztezi, varrja, felerősíti a vasalást, a csatot, s a művet többféleképp díszítheti: kiveréssel, domborítással, szélrecézéssel, zsinórozással, azok fonásával. A hátas és a hámos ló teljes szerszámán kívül mindenféle szíjat, ostort, övet készít. - Mo-on 54 önálló ~céh működött, de a nyergesekkel, lakatosokkal, csiszárokkal és kötelesekkel együtt még igen tekintélyes számú, ált. lovas hadfölszerelési cikkeket előállító közös céhszervezetben is találhatók. - Védőszentjük Szt György, a lovas katonaszt, és néha Szt Pál ap., akinek kard az attrib-a. B.I.-N.B.

Céhkat. 1-2. köt. 1975-76. - Bálint I:298. - Bogdán 1984.