Magyar Katolikus Lexikon > S > székelykapu


székelykapu: a →székelyek fafaragó művészetének ősi terméke, három oszlopon álló fedél alatti kis- és nagykapu (a kisebbik emberek, a nagyobb szekér számára). A ~ Székelyföld K-i részén ált. csak faragott, a Ny-i részen többnyire festett is. Legszebb faragású a háromszéki, legszínesebb az udvarhelyszéki ~. A legrégibb ránk maradt ~ 1673: épült a mikházi ferences ktor elé. Minden díszítménye tisztán mértani jellegű (1930: a M. Nemz. Múz-ban). - Kiszely István szerint a ~ nagy valószínűséggel a hunok öröksége. „Attila háza gerendákból és simára gyalult deszkákból volt összeillesztve és fakerítéssel körülvéve, nem biztonságul, hanem csak díszül… Attila udvarára nagy kapu vezetett, melynek szárnyvonalai befelé nyíltak, s nem kifelé, mint a görögöké” (→Priszkosz rétor). A magyar kerítések és kapuk célja a tulajdon védelme, az idegen szemektől való elhatárolódás, de emellett alkalmat is szolgáltat a díszítésre. A belső udvarteret őseinknél a kis- és nagykapu választotta (választja) el az utcától. Ha az utcaajtót és a nagy kaput közös szemöldökgerenda fogja össze és az a szénásszekerekhez mért magasságúvá emelkedik és közös tetővel látják el; ezt nevezzük nagykapunak, más szóval ~nak, pontosabban fedeles nagykapunak. A kiskapu ált. ugyanolyan magasságúra emelik, így annak mérete nem változik, teteje viszont jó alkalmat nyújt a díszítésre. Székelyföldön oszlopokat, más néven zábékat, kapubálványokat ásnak a földbe, ezek adják a ~ keretét. E keret foglalja magába a kiskapu és a szekérbejárat testét. A felső, keresztben álló fedél galambdúcként szolgál (galambbúg). - A ~kat régebben csak faragták, de a 18. sz. óta a díszeket gyakran festik is; a felkúszó indák színe sötétvörös, az indán ülő hármas levelek kékek, néha zöldek, fehér pettyekkel tarkítottak; a rozmaringok mindig zöldek. A színezéshez csak piros, fehér, zöld és kék színeket használnak, a ~kon a sárga v. a lila sohasem fordul elő. A mongol kolostorok tetőperemének síkján a domború cserépsor végén felül sötétebb, a homorú cserépsor végén fehér pikkelysort láthatunk. Nálunk a galambház alatti gerendán, ill. a nagy- és kiskapu boltívén találhatunk ehhez hasonló díszítéseket. A kapuoszlop alsó része faragatlan, majd fölfelé rózsa v. levélfüzér faragással díszített. E fölfelé futó díszek ritmikusan, szívalakot formázva ismétlődnek, s a köztük maradó teret gyakran kacsokkal töltik ki. A kacsok végén gomb, tulipán, rózsa v. csillag látható. A zábék felső végződésénél ált. külön virágzat van, melynek alapja egy pálmalevél. A gerenda közti teret vonalas keretbe foglalt dísz tölti ki. A keret közepét egymás fölé helyezett virág, csillag, rózsa v. pontokból álló dísz (néha korona, kereszt, gyertya, kehely v. madár) foglalja el. A kiskapu és a nagykapu testét nem díszítik. - A ~kat díszítéseik szerint osztályozzák: 1. a kis kapu fölötti tér egészen betöltött és át nem tört síkfelület, mely tele van lapos relief-díszítéssel, néha címerrel és jelvényekkel; 2. a régi ~knál a kiskapu fölötti tér egy nagy v. több kis kerek ablakká van alakítva, itt a díszek fa- és bőrkivágás, csipkézés és szíjfonatok utánzatai; 3. a rácsos ablakú ~k, Csíkot jellemzik; 4. a székely festett bútorokon is látható naturalisztikus díszekkel díszített ~k; főleg a Sóvidéken fordulnak elő. - A ~ ornamentikája Kínában (a sárkány-mintás gerendadíszítésben) és a belső-ázsiai népek hiedelemvilágában gyökerezik. A ~ elterjedése a Peking-Magyarország vonal mentén kísérhető végig egy 1000 km-es széles sávban; ettől É-ra v. D-re nem fordul elő; Ny-Eu. sem ismeri. A ~ hengeres formái, a ferde támasztóoszlop, végén rögzítő cövekekkel, a tetőformája, a tetején levő sárkánydísz és az oszlopain elhelyezett napjelek a K-ázsiai építészet szerkezetét és ornamentikáját ma is őrzi. A sárkány védő kultusza K-Ázsiából kiinduló kultúrhatás; a magyar hiedelemvilágban és főleg a népmesevilágban a sárkány (sárkánykígyó) a bejáratot, a vár- v. palotakaput védő kultikus lény. A leegyszerűsített, a ház lakóit kultikusan védő sárkányos oromdíszek helyére kat. vidékeken keresztet helyeztek. A mongol ktorok tetőperemének homloksíkján a díszítő sor elemei (kör és pikkely) minőségi és szerkezeti szempontból megegyeznek a ~ díszítő sorának megfelelő elemeivel. Nyilvánvaló, hogy a hun, az avar és a magyar, ill. más török népek Belső-Ázsiából hozták a Kárpát-medencébe a ~ keleti bambusz-technikában gyökerező díszítő formáját. Mivel a ~k fő elterjedési ter-e épp a hun-utódok által betelepített Székelyföld, ezért nagy a valószínűsége annak, hogy a ~ a hunok ittmaradt öröksége. Ky.I.

MN I:119; II:303. - Kiszely 1995.