🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > székely határőrvidék
következő 🡲

székely határőrvidék, 1763. jan. 6.-1851. júl. 22.: katonai igazgatási terület, a Kárpátoktól az Adriáig terjedő, török ellen szervezett, erdélyi határőrvidék keleti része. - A Csík székben elhelyezett 1., a Három- és Udvarhely székben elhelyezett 2. gyalogezred, valamint az Aranyos és Háromszéken, Torda, Hunyad és Alsó-Fehér vm-ben elhelyezett Székely Huszárezred ter-ének összefoglaló neve. Ehhez kapcsolódtak K-Ny-i irányban az oláh ezredek az Al-Dunáig, majd a báni ezredek az Adriáig. 1762. VI. 24: A. N. Buccow tábornok Gyergyó székben megkezdte a ~ szervezését, VIII. végére erőszakosan összeírták Csík, Gyergyó, Kászon és Háromszék férfiait. IX. 8: Udvarhely szék emlékiratban tiltakozott A. N. Buccownál, aki Székelyudvarhely megszállásával válaszolt. Mária Terézia (ur. 1740-80) 1763. I. 6-i rendeletére csak önként jelentkezőket vehettek föl határőrnek, X. 8: meghatározta azok jogállását is: zsoldot ígért, békében 1/3, háború idején teljes adójuktól mentesítette, közmunkaként csak útépítésre kötelezte őket. Csíkszereda és Kézdivásárhely központtal 2 székely gyalogezredet, Sepsiszentgyörgy központtal huszárezredet szerveztek. Létesítése sértette a székely falvak megmaradt önkormányzati jogait (a parancsnok befolyásolhatta a bíróválasztást, ingatlanügyeket, házasságot, tilthatta a pipázást, a táncot, a halottak elbúcsúztatását, stb.). A szervezés erőszakosságai miatt (→madéfalvi veszedelem) 1764. I-: a székelyek ezrei vándoroltak Moldvába és Bukovinába. 1778-79: a székely határőrezredek Cseho-ban harcoltak a bajor örökösödési háborúban. II. József (ur. 1780-90) a határmegállapítás után 1783. V. 27: a visszaszerzett havasi részeket a határőr katonaság javára és előmenetelére adományozta. A katonai hatóságok ezen földeket haszonbérlettel értékesítették, a bérletet néhány év után beszüntették, a haszonbérből ruházati pénzalapot képeztek, melyet 1800-12: a fr-k elleni hadjáratokban használtak. A ~ 1851-i föloszlatásáig ez képezte az ezredek ruházati alapját. A székely ezredek rész vettek 1788-90: a tör., 1793-1801: ném. és a lengyo-i Napóleon elleni háborúban, 1809: a nemesi fölkelésben, 1812-15: az itáliai és fro-i háborúban (tövénytelenül, mert 'határőrezredként' csak a határ védelmére eskették őket). 1848 nyarán szinte teljes létszámban a honvédsereghez csatlakozva J. Bem (1794-1850) tábornok alatt végigharcolták a szabharcot. 1849: a cs. kormányzat ezt 'esküszegésnek' tekintette, a cs. államkicstár 1851: az ezredek összes ingó és ingatlan vagyonát elkobozta, a ~et föloszlatták. - A visszaszerzett havasi részek ügye a →trianoni béke után a csíki magánjavak vitájában, 1990 u. a kárpótlás megoldatlan vitáiban él tovább. 88

Orbán II:63. - Teleki Domokos: A székely határőrség tört. Bp., 1877. - Szádetzky Lajos: A székely határőrség szervezése 1762-1764-ben. Okirattárral (1761-1790). Bp., 1908. - Jancsó Benedek: Erdély tört. Kolozsvár, 1931:207. - Endes 1935:306, 382. - Erdély tört. II:1028. (s.v. A határőrség szervezése. A siculicidium)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.