Magyar Katolikus Lexikon > S > százszorszép


százszorszép (lat. Bellis perennis): a fészkesek (Asteraceae) családjába tartozó, apró fehér virágú, évelő, alacsonyszárú, mezei vagy kerti növény. - Teája nyálkaoldó, vizelethajtó, izzasztó, vértisztító és vérnyomáscsökkentő hatású. Az antik és kk. szakirod. több növényt jelöl a ~ névvel, sokan ide sorolják a →margarétát is. A 16. sz. orvosi irod-ban sebtisztító, hűsítő és hashajtó hatásúnak mondják. 1578: Melius Juhász Péter Herbáriumában kisebbik nadály a neve. - A kk. Jézus születése-képeken Mária lábánál látható. A legenda szerint az egyiptomi menekülés (→menekülés Egyiptomba) során Mária könnyeiből fakadt, ezért s gyógyhatása miatt Mária és az ártatlanság jelképe. Az Olajfák hegyén vérrel verítékező Krisztust ábrázoló képeken a ~ vsz. Mária könnyeként (lacrima S. Mariae, lacrimae Beatae Virginis) szerepel. Megtalálható keresztrefeszítés-képeken is. A margarétához hasonlóan a könnyek, a körömvirághoz hasonlóan a megváltás jelképe és Szt Mihály főangyal virága volt. A 15. sz. ném. táblaképfest-ben Szt Egyed és Szt Orsolya attrib-a. 1591: Péchy Lukács erkölcs-botanikai munkájában a hallgatás jelképe.  S.J.

Rápóti-Romvári 1972:232. - Lipffert 1976:67. - Stirling II. - Sachs 1980:67. - KML 1986:284.