spanyol örökösödési háború, 1701. júl. 9.-1713. ápr. 11.: a spanyol trón és a spanyol gyarmatok megszerzéséért vívott európai háború, mely közvetve kiváltó oka 1703-11: a →Rákóczi-szabadságharcnak. - II. (Habsburg) Károly (ur. 1665-1700), a család sp. ágának utolsó férfitagja 1700. XI. 1-i halála után a trónra hárman is igényt tartottak: 1. XIV. Lajos fr. kir. (ur. 1643-1715), neje, Anna, IV. Fülöp sp. kir. (ur. 1621-65) legidősebb leánya és az elhunyt II. Károly nővére), nem maga, hanem unokája, Anjou Fülöp számára. - 2. I. Lipót ném. cs. és m. kir. (ur. 1658-1705), IV. Fülöp ifj. leányának Mária Teréziának férje, a fiának, Károly főhg-nek. - 3. József Ferdinánd bajor hg., kinek anyja, Mária Antónia, I. Lipót cs. és Mária Terézia leánya volt. - Tárgyalásaik nem értek célt, mivel mindegyikük részesedni akart az örökségből. III. (Orániai) Vilmos ang. kir. (ur. 1689-1702), a Habsburgok v. Bourbonok ellenében, Hollandiával egyetértve, a bajor hg. igényeit pártolta, akit II. Károly végrendeletében örökösének jelölt, de József Ferdinánd még II. Károly előtt meghalt. - XIV. Lajos és III. Vilmos 1700. III. 2: kötött szerződése szerint Károly osztr. főhg. örökölje a sp. koronát, Anjou Fülöp Nápoly-Szicíliát, Guipuzcoát és Milánót. I. Lipót ezt elutasította. - II. Károly újabb végrendeletében egyedüli örököséül Anjou Fülöpöt jelölte meg, aki V. Fülöp néven (ur. 1700-24) Kasztília, Galícia, Estremadura tart. helyeslésével, Katalónia és Aragónia ellenzésével, örökségét birtokba vette. - III. Vilmos és Németalföld I. Lipóttal az első végrendelet végrehajtására szövetkeztek („nagy szövetség”), ehhez később a ném. birod. és Port. is csatlakozott. XIV. Lajost a szavojai hg., a bajor Miksa Emmanuel, a kölni választófejed. és 1703-11: II. Rákóczi Ferenc támogatta. - A csatározásokat I. Lipót cs. hadvezére, →Savoyai Jenő kezdte É-Itáliában. 1701. VII. 9: Carpinál, IX. 1: Chiarinál, Pálffy és huszárjai Legnagónál győzték le a fr-kat. - 1702. II. 1: Savoyai a cremonai ütközetben a fr. fővezért, Villeroi-t is elfogta; e győzelmek hatására a savoyai hg. a cs-hoz pártolt; Vendome, az új fr. fővezér föltartóztatta Savoyait. - 1702: az Alsó-Rajnánál Marlborough hg. vezette ang-ok a Maas melletti erődöket és Kölnt, Lajos badeni hg. Landaut foglalta el. 1703: Villars fr. tábornok a bajorokkal egyesülve visszafoglalta Landaut és Breisachot, s az osztr. →örökös tartományokat fenyegette; Mo-on Rákóczi kurucai foglalták el a Felvidéket, és majdnem Bécsig nyomultak. Tirol fr-bajor elfoglalása nem sikerült. - 1704: Savoyai és Marlborough egyesített hada VII. 2: Donauwörthnél, VIII. 13: Höchstätt és Blenheim mellett legyőzte a fr-bajor hadsereget, fővezérüket, Tallardot elfogta, egész Bajoro-ot megszállta. - I. Lipót 1705. V. 5-i halála után I. (Habsburg) József (ur. 1705-11) folytatta a háborút, melynek színtere Németalföld és Itália lett. Marlborough hg. 1706. V. 23-i ramillies-i győzelme után megszállta Németalföld nagy részét Brüsszellel együtt. 1707. IX. 7: Savoyai Jenő hg. a savoyaiakkal és a poroszokkal Torinónál megverte és Itáliából kiűzte a fr-kat. - Károly főhg. 1704: kikötött Barcelonánál, Gibraltárt elfoglalták az angolok. 1705: Valencia, Katalónia és Aragónia Károlyhoz csatlakoztak, 1706: az ang-port. sereg Madridot is megszállta. Berwick marsall 1707. IV. 25: Almanzánál az ang-ok és port-ok legyőzésével Sp. nagyobb részét visszaszerezte V. Fülöpnek. XIV. Lajos 1707: békét ajánlott: az itáliai tart-okért lemond Spo-ról. 1708: Savoyai Jenő és Marlborough Oudenard-nál újra győztek, most Vendome ellen, Brabant és Flandria nagy részét elfoglalták. XIV. Lajos ismételt békeajánlatára azt követelték, hogy unokáját, V. Fülöpöt űzze ki Spo-ból. 1709. IX. 11: a fr-k elvesztették a malplaqueti ütközetet. Sp-ban Stahremberg tábornok az almenarai és zaragozai győzelmek után IX. 28: bevonult Madridba; Daun kiűzte Itáliából a fr-kat, Mo-on is vereségek érték a kurucokat. Sp-ban Vendome hg. 1710. XII. 10: Villa Viciosa táján legyőzte Stahremberg seregét, Angliában a whig-minisztérium megbukott, a tory-minisztérium (Bolingbroke) békét kívánt. I. (Habsburg) József cs. meghalt, a Habsburg-ház összes koronái öccsére, Károlyra, a sp. trónjelöltre szálltak. Az ang. kormány titokban megegyezett XIV. Lajossal, s Károly tiltakozása ellenére 1712. I. 29: Utrechtben béketárgyalásokat kezdtek, s miután V. Fülöp utódai nevében is lemondott fr. trónigényéről, amit XIV. Lajos is megerősített, 1713. IV. 11: aláírták a békét. V. Fülöp megtartotta Spo-ot a gyarmatokkal, de kikötötték: a fr. és sp. korona egy főn nem egyesülhet; Fro. elismerte az ang. trónörökösödés rendjét, s átengedte Angliának Új-Foundlandot és Új-Skóciát, Gibraltárt és Menorca szg-ét; Poroszo. kapta Geldern egy részét és Neufchatelt, Savoya Szicíliát, Németalföld az ún. barriere-erődítést. Károly cs. és m. kir. (ur. 1711-40) Savoyai Jenő hg. Denain melletti csatavesztése után Badent pusztító fr-kal 1714. III. 7: Rastattban, s a rastatti béke alapján 1714. IX. 7: Aargauban (Baden) írta alá a békét. Károly megtartotta a megszállva tartott Németalföldet, Nápolyt, Milánót, Mantovát és Szardíniát. Fro. kapta a ném. birod-tól Landaut, a bajor és kölni választófejed-ek visszakapták elvett országaikat; az „európai egyensúlyt” helyreállították. 88

Szilágyi Virgil: Éjszakamerika és a Pyrenaei félsziget tört. a 16., 17. és 18. sz-ban. Pest, 1851. - Szabó Márton: XIV. Lajos hatása a m. ügyekre. Kolozsvár, 1900.