Magyar Katolikus Lexikon > S > segítő kegyelem


segítő kegyelem (lat. gratia actualis): átmeneti természetfölötti hatás, amely ráhangolja az embert a lelki életre és megadja a lehetőséget, hogy hittel és szeretettel válaszoljunk Istennek. - Isten a ~mel megelőzi és követi cselekedeteinket. Ez a segítség fontos az erkölcsi életben, mert általa Isten megvilágosítja értelmünket, hogy az igazi jót megismerhessük; indítja és megerősíti akaratunkat, hogy az üdvösségre szükséges jót megtehessük és a bűnt elkerülhessük. - A ~ fogadásának feltétele, hogy ne álljunk ellen Isten jóra késztő sugallatainak, s használjuk föl azokat az eszközöket, amelyekkel megszerezhetjük az Isten kegyelmét: szentmise, szentségek (különösen szentgyónás, szentáldozás), szentelmények, imádság. - Felkészít a ~ fogadására vallásos tárgyú kv-ek olvasása, szentbeszédek hallgatásával; lelki társalgás, a magány szeretete. G.F.

LThK IV:977. - SM II:439. - BL:935. - KEK 1996-2005.