Magyar Katolikus Lexikon > S > schmalkaldeni szövetség


schmalkaldeni szövetség, 1531. febr. 27.-1547.: protestáns német fejedelmek (János Frigyes szász választó, Fülöp hesseni tartománygróf vezetésével) és 11 szabad birodalmi város szövetsége V. Károly császár ellen, vallási és politikai függetlenségük megőrzése érdekében. - A türingiai városkában létrejött ~ válasz volt arra, hogy a cs. az 1530-i augsburgi birod. gyűlésen elutasította a prot. →ágostai hitvallás elismerését. A ~ 1532: Fro-gal is egyezséget kötött a cs. ellen, aki így a törökök és a fr-k között két tűz közé került. →Luther 1536: János Frigyes szász választófejed. megbízásából 23 cikkelyből álló, az ágostai hitvallástól jelentősen eltérő hitvallást szerk. (schmalkaldeni cikkelyek), azzal a céllal, hogy a III. Pál p. által 1537: Mantovába összehívott zsinaton ez képviselje a prot-ok álláspontját, a ~ 1537. II-i gyűlése azonban nem fogadta el azt. A ~ nem volt egységes, 1541: Fülöp hesseni tart-gróf, majd Móric szász hg. átállt a cs. oldalára. A prot-ok megtagadták a részvételt az 1545: megnyitott →trienti zsinaton. A cs. 1546: a pápa, Bajoro., sőt prot. fejed-ek támogatásával is háborút indított a ~ résztvevői ellen, kiknek serege 1547. IV. 24: Mühlbergnél teljes vereséget szenvedett. Miután a hesseni tart-gróf a cs. fogságába került, a ~ fölbomlott, tagjai Magdeburg és Bréma kivételével meghódoltak a cs-nak. V. Károly a vallási béke helyreállítására az egy. zsin. folytatásáig átmeneti hitvallási formulát szerkesztetett (augsburgi „interim”), melyet a kat-ok vonakodtak elismerni, s amely 1552: a passaui szerződéssel érvényét is vesztette. A prot-ok és kat-ok közötti viszályokat végül 1555: az →augsburgi vallásbéke rendezte. **

Pallas XIV:958. - KL IV:139. - LThK 1993. IX:171.