Magyar Katolikus Lexikon > S > schönbrunni béke


schönbrunni béke, 1809. okt. 14.: francia-osztrák béke. - A bécsi Udvari Haditanács 1809. II. 8-i javaslatára - a szárazföldi zárlat miatt ált. európai fölkelésben bizakodva - I. Napóleon fr. cs. (ur. 1804-15) ellen indított háborúban az IV. 22-i eggmühi (Bajoro.), V. 21-22-i asperni (Alsó-Au.) csaták után a fr-k VI. 24: elfoglalták Győrt, VI. 26: Pozsonyt, VII. 5-6: Wagramnál (Alsó-Au.) is legyőzték az osztrákokat. Az VIII. 7-i magyaróvári béketárgyalásokat X. 14: a ~ követte. Au-nak kb. 150.000 km2 ter-et (Krajna, Felső-Karintia, Görz, Trieszt, Isztria, Fiume és Horváto. tengerparti része) össz. kb. 3,5 mill. lakossal át kellett engednie Napóleonnak, aki ebből Dalmáciával együtt megalkotta az Illír Kirságot; Au. tengerpart nélkül maradt. Salzburgot és Felső-Au-ból Innviertelt Bajoro. kapta, mely Tirolt is megtartotta. Ny-Galíciát, Lublint és Krakkót (kb. 1,5 mill. fővel) a Varsói Nagyhercegséghez, K-Galíciát Tarnopollal (össz. kb. 400 ezer lakossal) a fr-kal szöv-es Oroszo-hoz csatolták. Au-t 75 millió frank hadisarc fizetésére kötelezték, hadserege létszámát 120 ezer főre kellett csökkentenie, és meg kellett szakítania kapcsolatait Angliával. I. Napóleon - aki V. 15: fölszólította a m. nemzetet, hogy a Habsburgoktól elszakadva válasszon nemz. kir-t - ősszel kb. 12 ezer m. hadifoglyot adott el mexikói ültetvényekre rabszolgának. A ~ következményeként I. Napóleon 1810. IV. 2: feleségül vette Mária Lujzát (1791-1847), I. Ferenc cs. (ur. 1792-1835) leányát; mivel I. Sándor cár (ur. 1801-25) a fr. szöv-ért nem kapta meg Lengyo-ot, az érdekellentétek hamarosan fr-orosz háborúhoz vezettek. 88

Marczali X:570. - Bánlaky XX. - Lefebvre, Georges: Napóleon. Ford. Józsa Péter. Bp., 1975:369.