Sztójay-kormány, 1944. márc. 22.-aug. 29.: Magyarország német megszállása után alakított kormány. - A ~t az önállóság 'ahogy lehet' megtartásáért hozták létre, s ezzel 7 hónapra elodázták, hogy Mo. az Ostmark, a Cseh-Morva Protektorátus v. a Lengyel Főkormányzóság sorsára jutva, lakói és javai egészét a náci vezetők érdekei szerint használják. - Horthy Miklós kormányzó (1920-44), aki a nyilas puccsig élhetett államfői jogaival, kinevezte (a koalíciós) kormány tagjait: Sztójay (1935-ig Stojakovics) Döme (Demeter) (1883-1946) ny. altábornagy, min-eln. és külügymin. is; Antal István (1896-1976) ügyvéd, igazságügymin., vallás- és közokt. min. is; Bonczos Miklós (1897-1971) ügyvéd, belügymin. (1944. VIII. 7-VIII. 29); Csatay (1906-ig Tuczentaller) Lajos (1888-1944) vezérezr., honvédelmi min.; Imrédy Béla (1891-1946) bankár, közgazd. min. (1944. V. 23-VIII. 7.); Jaross Andor (1896-1946) belügymin. (1944. III. 22-VIII. 7.), pol. államtitkára Baky László (1898-1946) ny. csendőrőrnagy, közigazg. államtitkára Endre László (1895-1946); Jurcsek Béla (1893-1945) mezőgazda, földművelési min., közellátásügyi tárca nélküli min. is; Kunder Antal (1900-68) keresk- és közlekedésügyi min. (1944. III. 22-VIII. 7.); Rátz Jenő (1882-1952) ny. vezérezr., a Magyar Megújulás Pártja (MMP) egyik vez-je, a [szívbeteg] min-eln. helyettesítésével mb. tárca nélküli min. (1944. III. 22-VII. 19.); Reményi-Schneller Lajos (1892-1946) jogász, pénzügymin.; Szász Lajos (1888-1946) jogász, iparügyi min., keresk- és közlekedésügyi min. is (1944. VIII. 7-VIII. 29). A ném-ek által követelt Ruszkay (1928-ig Ranzenberger) Jenőt (1887-1946) és a nyilasokat kihagyták a kormányból, mely az ellenzék vezetőit elfogatta, közülük sokat a németek koncentrációs táborba hurcoltak; a szocdem., a kisgazda pártot, a M. Parasztszöv-et föloszlatta, a szakszervezeteket kormánybiztos felügyelete alá helyezte. Betiltott több mint 100 társ-ot, kulturális egyes-et, 150 folyóir-ot, 18 napilapot (pl. a M. Nemzetet és a Népszavát), a zsidó szerzők kv-eit bezúzták. Az államigazg. és intézmények vezetői posztjait a M. Élet Pártja és a M. Megújulás Pártja embereivel töltették be. V. 14-VII. 20: a vidéki zsidóság többségét a németek koncentrációs táborokba szállították, a bpieket gettóba zárták (egyedül, Eu. legnépesebb zsidó közösségeként, ott élték át Bp. dec-jan. ostromát). A kormányzó az VIII. 7: Bonczos Miklós belügymin. kinevezésével átalakított ~t Ro. átállása után a kiugrás előkészítéseként menesztette. - Csatay Lajos (1944. XI. 21.) és Jurcsek Béla (1945. IV.) öngyilkos lett; többi tagját a kormány háborús bűnösnek nyilvánította. A No-ba menekülteket az amerikai Office of Strategic Services Martin Himler (1888-1961) vezette m. osztálya összefogdosta és a fr. zónába került Bonczos Miklós kivételével hazaszállította. A népbíróság ítélete alapján Sztójayt, Imrédyt, Reményi-Schnellert, Szászt és a ~ sajtófőnökét, Kolozsváry-Borcsa Mihály (1896-1946) tájékoztatási kormánybiztost agyonlőtték, Bakyt, Endrét és Jarosst fölakasztották, Antal, Kunder és Rátz halálos ítéletét életfogytiglani fegyházra változtatták (Rátz börtönben halt meg, Kunder 1956: Brazíliába menekült, Antal 1960: kegyelemmel szabadult). 88

Bölöny 1992:173. - Ravasz 2005:118.