Magyar Katolikus Lexikon > S > Szlovákia


Szlovákia, Slovensko, Slovenská republika, Szlovák Köztársaság: köztársaság Közép-Európában, a Keleti-Kárpátok és a Morva folyó között. - Határai: É-on Lengyo., K-en Ukrajna, D-en Mo., DNy-on Au., Ny-on Cseho. Főv-a Pozsony (Bratislava). Hivatalos nyelve a szlovák. Ter-e 49.035 km2, lakóinak száma 2002: 5.379.000 fő (85,79% szl., 9,68% m., 1,65% cigány, 0,87% cseh, 0,68% ruszin, 0,10% ném, 0,05% lengy, 1,16% egyéb.) - 1. Az I. Köztársaság. A szl. önrendelkezés kísérletei után 1939. III. 14: kiáltotta ki a Szlovák Autonóm Országgyűlés az önálló Szlovák Államot, megőrizve az alkotmányos eljárást (1939. III. 18-i nyilatkozatuk szerint: „a Nagynémet Birodalom védnöksége alatt álló köztársaság”, hivatalosan „birodalmon kívüli protektorátus”). Létrejöttével először teljesült a tört-ben a nemz. önrendelkezési joga. 1939. VII. 21: elfogadott alkotmánya szerint elnevezése Szlovák Köztársaság, amit 27 állam, köztük NBr., Fro., a SzU elismert. - A salzburgi tárgyalások eredményeképp a Nagyném. Birod. átvette ~ pol. függetlenségének és ter. sérthetetlenségének védelmét, s joga lett ~ Ny-i sávjának megszállásához; belügyeibe nem avatkozott. ~ gazd., kulturális és szoc. téren sikeres volt, de tekintélyuralmi rendszere, a Hlinka-gárda erősödése, a belépés a II. vh-ba beárnyékolta a nemz. elv érvényesülésének eredményét. Nehéz öröksége e rendszernek a zsidók elleni intézkedések. A →szlovák nemzeti felkelés idején már csak a ném. birod. ismerte el ~t, a többi nagyhatalom már a londoni emigráns csehszl. kormánnyal érintkezett. 1945. V. 8: az I. Közt-ot elfoglalták a szovjet csapatok, s az megszűnt. - 2. ~ Csehszlovákiában. 1945. VI. 2: a csehszl. kormány és a Szlovák Nemz. Tanács megkötötte az Első Prágai Egyezményt az országos és a szlovákiai szervek működéséről. X. 19: Edvard Beneš eln. dekrétummal rendezte a bankjegycserét a szl. országrész hátrányára. 1946. IV. 11: a kormány és a Szl. Nemz. Tanács képviselői elfogadták a Második Prágai Egyezményt, amivel a kormányzat beleszólási jogot szerzett a ~i közigazg. valamennyi személyi kérdésébe. Ezzel ~ a prágai csehszl. irányítás alá került, amit nehezített a komm. párt egyeduralma. A helyzet egyoldalúságára jellemző, hogy létezett Csehszl. Komm. Pártja (CSKP) és ~ Komm. Pártja, de cseh komm. párt nem; létezett Csehszl. Tud. Akad. és Szl. Tud. Akad., de cseh nem stb. - ~t Prágából kormányozták, az „autonómiát” a Szl. Nemz. Tanács és a Megbízottak Testülete jelentette. 1948. XII. 28: a prágai parlament döntött ~ közigazg. fölosztásáról. Cseho-ban 13, ~ban 6 krajt [nagymegyét] (Pozsony, Nyitra, Besztercebánya, Zsolna, Kassa, Eperjes) szerveztek. A székvárosokban megalakították a nemz. biz-okat és CSKP megyei szervezeteit. 1949. II. 4-6: Prágában a Csehszl. Írók Szöv-e alakításakor a Szl. Írók Egyletét annak Szl. Szekciójaként kebelezték be. - 1960. IV. 9: a prágai parlament ismét újrarendezte ~ közigazg-át: 3 „nagymegyét” (Ny-, Közép-, K-~) hoztak létre Pozsony, Besztercebánya, Kassa székhellyel. - 1967. X. 30-31: Antonín Novotný (1904-75) közt. eln. (1957-68) szl. burzsoá nacionalizmussal vádolta Alexander Dubčeket (1921-92), akit 1968. I: a CSKP első titkárának választottak. Ő volt az első szl. a CSKP élén. 1968. III. 14-15: a Szl. Nemz. Tanács a szl. nemz. szervek jogkörét bővítette; VI. 27: törv-t hozott a Matica slovenská [Szlovák Anya] szervezetről, mely a tud-ok művelése mellett ismét helyi szervezeteket hozhatott létre. - 1969. I. 1: a cseh-szl. föderációs törv. értelmében létrejött a Szl. Szocialista Köztársaság. 1970. XII. 20: a Szövetségi Gyűlés elfogadta a 125. sz. törv-t, mely szerint a 2 tagközt. iparágainak irányítása prágai közp-ba került. Az 1970-es években zajlott az ún. normalizáció, mellyel az 1968-as események kritikája nyomán ~ visszatért a marxista-leninista alapokhoz. 1975: ~ a csehszl. ipari termelés 26,6%-át, a mezőgazd-inak 32,7%-át adta. - VI. Pál p. 1977. XII. 30: a →nagyszombati apostoli kormányzóságot kivonta Esztergom fennhatósága alól és megalapította az önálló szl. egyhtart-t. Ezzel ~ egyházilag önálló lett. - 1988. III. 25: a pozsonyi „gyertyás tüntetéssel” kezdődött a ~i komm. rendszer bomlása. 1989. XI. 19: Pozsonyban megalakult a Verejnost proti násiliu (VPN) [Nyilvánosság az Erőszak Ellen] ellenzéki pol. szervezet, mely követelte, hogy a Szl. Nemz. Tanács valódi parlament legyen, szűnjön meg a komm. párt vez. szerepe, legyen valóság a csehek és a szl-ok szöv-e. - 3. A Szl. Nemz. Tanács 1990. III. 1: törvénybe iktatta a Szl. Közt. nevét, címerét, áll. zászlaját, pecsétjét és himnuszát. III. 29: az áll. neve a „kötőjeles” Cseh-Szlovák Szövetségi Köztársaság, amit IV. 20: Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságra módosítottak. VI. 8-9: a választásokon a szavazatok 32,5 %-át a VPN, 18,9 %-át a Kerdem. Mozg. (KDH), (291.278 szavazattal) 8,6%-ot a M. Kerdem. Mozg.-Együttélés pártszöv. szerzett. VI. 27: Vladimír Mečiar (1942-) alakította meg ~ kormányát. 1992. II. 3-8: Milovyban a cseh és a szl. nemz. tanács (parlament) tárgyalt az orsz. államjogi helyzetéről; eredményeként az egyezmény bev-ében megjelent a Szl. Közt. és a Cseh Közt. népe kifejezés. A VI. 5-6: választásokat ~ban 33,5 %-kal Mečiar pártja, a Mozg. a Dem. Szl-ért (HZDS), Cseho-ban a Polg. Dem. Párt (ODS) és a Kereszténydemokrata Párt (KDS) nyerte. Ezek vezették le a 2 országrész különválását, amelyet XI. 25: jelentettek be. A cseh-szl. állam 1992. XII. 31: megszűnt. - 4. Az önálló, független Szl. Köztársaság 1993. I. 1: jött létre, 62 áll. ismerte el. Hamarosan tagja lett a nemzetk. szervezeteknek, 180. államként az ENSZ-nek, VI. 30: az Eu. Tanácsnak. - 1994. III. 11: a parlament a kialakult gazd. és pol. válság miatt bizalmatlansági indítványt fogadott el a Mečiar-kormány ellen. Az új kormányt ismét Mečiar vezette. 1995. II. 1: Strasbourg-ban az Eu. Tanács képviselőivel a Szl. Közt. is aláírta a nemz. kisebbségek védelméről szóló keretszerződést. III. 19: Mečiar és Horn Gyula Párizsban aláírta a szl-m. alapszerződést. 1995 nyarán II. János Pál p. ~ba látogatott és szentté avatta a →kassai vértanúkat. XI: a parlament elfogadta a nyelvtörvényt, mely szerint a szl. nyelv valamennyi állampolgár összekötő nyelve, a nemz. kisebbségek nyelvhasználatát nem említette. Az Eu. Parlament XI. 16: figyelmeztette ~t a dem. jogok betartására. - 1996. VII. 3: a parlament elfogadta ~ közigazg. átrendezését: 8 krajt [nagymegyét] (Pozsony, Nagyszombat, Trencsén, Nyitra, Zsolna, Besztercebánya, Eperjes, Kassa) alakítottak. - X. 17: Michal Kováč (1930-) közt. eln. és Mečiar min-eln. Pozsonyban közös nyilatkozatot írt alá az EU-hoz való csatlakozási szándékról. A pol. ellentétek miatt XII. 2: az ellenzéki pártok (a m. pártok 8 vez-je is) árnyékkormányt alakítottak. 1998. III. 25: Pozsonyban ellenzéki nagygyűlést tartottak és aláírásgyűjtést szerveztek a közvetlen elnökválasztásért, május közepéig 400.000 aláírást gyűjtöttek. IV. 23: 9 szl. kat. pp. a kormánynak és a parlamentnek küldött levélben fejezte ki nyugtalanságát ~ helyzete, a társad. megosztása, a szított nemz. gyűlölködés, a szervezett bűnözés elleni föllépés határozatlansága, a hatalmaskodó gazdagok rétegének kialakulása, a választási fondorlatok, ~ nemzetk. elszigetelése miatt. Dem. választásokat, közvetlen elnökválasztást, pártatlan TV-t követeltek. VI. 21: Dunaszerdahelyen egyesülési kongresszust tartottak a m. pártok, megalakították a M. Koalíció Pártját. VII. 4: Nagyszombatban egy pártban egyesült az 5 szl. ellenzéki párt. IX. 25-26: a parlamenti választások után 4 pol. párt, a Dem. Koalíció Pártja, a Dem. Baloldal Pártja, a M. Koalíció Pártja és a Polg. Megértés Pártja kormánykoalíciót alakított, amit 150 képviselőből 93 támogatott. Min-eln. Mikuláš Dzurinda (1955-), a miniszteri székek közül 3-at kapott a M. Koalíció. A kormány mellett 12 tagú koalíciós tanács működött. - 1998-2006: ~ a NATO és az EU tagja lett. A 2006-os választások után ~t a Robert Fico vezette baloldali Smer, a Szl. Nemz. Párt és a Mečiar-féle HZDS koalíciója irányítja. - 5. ~ művészete. ~ban a területi alapelvből kiindulva az orsz. valamennyi tárgyi és szellemi produktumát szl-nak, szlovákiainak tekintik. Mivel e ter. 1918-ig (1919. VII-ig) a M. Kirság része volt, Mo-on mindezt magyarnak, magyarországinak tartják. - 1919-: kezdődött a városok szlovakizálása. A fordulat gyors és alapos volt, mert nem csak cseh rendőrök és katonák érkeztek ~ba, hanem tanárok, tudósok, művészek is. Kialakították a szl. okt. új szerkezetét. 1920: megalakult a pozsonyi Szl. Nemz. Színház, 1924: megindult a kassai hivatásos szl. színjátszás. - A konzervatív szl. társad. többsége visszafogottan fogadta a „csehszlovakizmust”, a liberalizmust. A szl. kultúra és a nyelv szervezett csehesítése ellenére a szl. műv. sajátos jellege megmaradt. Ebben szerepet játszott az is, hogy főként a képzőművészeknek és a zenészeknek erős m. kapcsolatrendszerük volt. - A szl. áll. önállóság idején tovább bővült a kulturális és tud. intézmények hálózata, a Szl. Tud. Akad., a Műszaki Egyetem. A hivatalos áll. ideológia a szl. nemzeti nacionalizmust erősítette. - A szobrászatban jelentőset alkotott Fraňo Štefunko, Rudolf Pribiš, Tibor Bártfay, Ján Kulich, Ladislav Snopek stb., a festészetben Martin Benka, Gustáv Mallý, Mikuláš Galanda, L'udovít Fulla, Miloš Bazovský, majd az ún. „1909-es nemzedék”, Štefan Bednár, Bedrich Hoffstädter, Cyprián Majerník, Peter Matejka, Ján Mudroch, Ján Želibský, Ladislav Čemický stb., 1945 u. Orest Dubai, Viliam Chmel, Vincent Hložník, Zmeták Ernő, Szabó Gyula, Jozef Šturdík, Janko Alexy stb. - Eu. színvonalat ért el a nemz. és kat. hagyományokat az eu. avantgarddal ötvöző képzőművészet Koloman Sokol, Mikuláš Galanda, Vincent Hložník, L'udovít Fulla munkásságában. - A zenei életre is jellemző, hogy fellendülése 1918-: kezdődik, bár az igen gazdag szl. népdalnak és népzenének s az egyh. énekköltészetnek korábbi hagyományai is vannak. Jiřík Třanovský 1636: ev. (Cithara sanctorum), →Szölősy Benedek 1655: kat. (Cantus catholici) énekeskönyvet adott ki. Az első népdalgyűjt-eket 1823: Pavol Jozef Šafárik és 1834-35: Ján Kollár adta ki; a legjelentősebb gyűjtést Bartók Béla (1881-1945) végezte; kiadása mindmáig részleges. Az első hivatásos szl. zeneszerzők a 20. sz. elején jelentkeztek, elsősorban Viliam Figuš-Bystrý, Mikuláš Schneider Trnavský, Mikuláš Moyzes. Az 1920-as években a Szl. Nemz. Szính. operatársulattal bővült, zenei műsorokat közöltek a pozsonyi rádióban. Ekkor új nemzedék látott munkához: Eugen Suchoň, Ján Cikker, Dezider Kardoš, Tibor Frešo stb. A karmesterek közül kiemelkedett Rajter Lajos (L'udovít Rajter) és Ladislav Slovák. 1949: megalakult a Szl. Filharmónia, 1960: a Bohdan Warchal vezette Szl. Kamarazenekar. - ~ kat. irod-át „katolícka moderna”-nak nevezik; az alkotók többsége pap. Az 1920-30-as években Rudolf Dilong, Pavol Gašparovič Hlbina, Ján Haranta, Koloman Geraldini, majd egy évtizeddel később Janko Silan, Pavol Ušák-Oliva, Gorazd Zvonický, Karol Strmeň, Svetoslav Veigl tűntek ki. 1945 u. többen emigráltak, az otthonmaradtakat elnémították. Kat. prózaíró volt Milo Urban és Jozef Cíger-Hronský. Olvasótábora volt (nemegyszer titokban) Pavol Strauss sebészorvosnak, aki operáció közben született gondolatait foglalta írásba. - 6. Érsségei és ppségei: a →trianoni béke után ~ ter-ére került teljes terjedelmében a →nyitrai püspökség, a →besztercebányai püspökség, a →szepesi püspökség, a →kassai püspökség nagyobbik, É-i része, a →rozsnyói püspökség nagyobbik, É-i része, a →szatmári püspökségből 46 pléb. és az esztergom érsekség ÉNy-i ter-e. Ez utóbbiból 1922. V. 19: nagyszombati apostoli kormányzóságot szerveztek Nagyszombat székhellyel. A VI. Pál p. ezt 1977. XII. 30: érsekséggé emelte, s az összes ~i egyhm-t suffr-ává tette; II. János Pál p. 1995. III. 31: a kormányzóságot →pozsony-nagyszombati érsekségnek nevezte el. Az →eperjesi görögkatolikus püspökség 20 parókiája maradt Mo-on (→miskolci apostoli exarchátus). XVI. Benedek p. 2008. I. 31: a Szlovák G.K. Egyházat saját jogú metropolita részegyházzá nyilvánította; az eperjesi eparchiát metropoliává emelte; az 1997. I. 27: alapított kassai ap. exarchátust eparchiai rangra emelte, megalapította a pozsonyi eparchiát, és mindkettőt Eperjes suffr-ává tette. Első metropolitája Ján Babjak SJ. - XVI. Benedek p. 2008. II. 14: megalapította a zsolnai püspökséget, s a pozsony-nagyszombati érsekséget kettéosztotta: Pozsony érsség lett Besztercebánya, Nyitra, Zsolna suffr-okkal; Nagyszombat érsség suffr. nélkül; Kassa érsség Rozsnyó, Szepes suffr-okkal; Eperjes g.k.: Pozsony g.k. Kä.I.

Külügyi évkv. Bp., 1941:357. - Új Idők lex. XII:5693. - A ~i magyarság élete 1938-1942. Előszó: Esterházy János. Bp., 1942. - Popély Gyula: A pozsonyi Bartók Béla Dalegyes. Uo., 1982. (Nemzetiségi füz. 3.) - Hitler 68 tárgyalása 1939-1944. Bev., vál. és jegyz. Ránki György. Uo., 1983. - LThK 1993. IX:669. - Tarics Péter: M-ként a Felvidéken 1918-1993. Bp., 1994. - A szlovákkérdés a XX. sz-ban. Szerk. Rudolf Chmel. Pozsony, 1996. - Tóth-Filep 2000:48, 64. - M-ok ~ban. 1-2. köt. Dokumentumok, kronológia. Szerk. Fazekas József, Hunčik Péter. (A kronológiát összeáll. Orosz Márta, Popély Árpád). Somorja-Dunaszerdahely, 2005. - Ravasz 2005:258.