Szlovák Tanácsköztársaság (szl. Slovenská republika rád), 1919. jún. 16.-júl. 7.: kísérlet a proletárdiktatúrán alapuló szlovák állam létrehozására. - A csehek ellen harcoló magyar Vörös Hadsereg sikerei hatására VI. 4: a bpi Kormányzótanácson Kun Béla (1886-1938) kérte a pol. biz-ot, hogy „Kassa felszabadítása után gondoskodjék a szlovák szovjetköztársaság kikiáltásáról”. Szándékát táviratban megerősítette G. V. Csicserin (1872-1936) szovjet külügyi népbiztosnak. A m. Vörös Hadsereg VI. 10: elérte a galíciai határt, s Eperjesen kikiáltották a ~ot (ahol 1910: a 14.835 lakosú városban 7976 m. [53,76%], 1404 ném., 6494 szl. [43,77%], 170 oláh és 47 ruszin élt). Legfőbb végrehajtó szerve a Forr. Végrehajtó Biz., amit székhelyén, Kassán VI. 20: választottak meg. - Elnöke: Antonín Janoušek (1877-1941) cseh komm. hírlapíró; népbiztosai: Pór (1905-ig Pollacsik) Ernő (1888-1939) és Janoušek külügyi, Ján Vavrica és Július Kovács hadügyi, Jozef Hamzík és Wiliam Bojan [Baján Vilmos (1888-)] hírlapíró, František Fehér (1885-) hírlapíró és Jozef Sluka (1893-1974) belügyi, Štefan Mokráň és Jozef Czapai földművelésügyi, Ján Hirossik (1887-1950) és Jozef Varecha kereskedelmi és vasúti, Mikuláš Ungár és Vladimír Černý igazságügyi, Samuel Csapó (1883-1947) lakatos és Gustáv Flenscher szocializálási, Václav Suk és Eduard Krompaský közokt., Štefan Stehlík közellátási, L'udovít Jakab egészségügyi és népjóléti. - Bejelentették, hogy „a szl. földön használt nyelvek mindegyike egyenrangú… a Kormányzótanács rendeletei az illető vidéken használt nyelven tétetnek közzé”. A gazdagok házába proletárokat költöztettek, államosítottak minden 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemet, az egyh. és 50 kh-nál nagyobb földbirtokot; a főparancsnokká kinevezett Münnich Ferenc (1886-1967) elkezdte szervezni a vörös hadsereget, J. Hirossik tetőfedő, belügyi népbizos a vörös őrséget, kidolgozták a ~ alkotmányát. - Az Antant kiürítési parancsára a ~ vörös hadserege Miskolcra vonult vissza, ezzel a ~ megszűnt. Az elfogott népbiztosok 1920. VI. 23-24, és 30: tartott nyilvános főtárgyalásán „Janoušek és társai” perében a Bpi Büntetőtörvényszék „felségsértésre való szövetkezés” címén Antonín Janoušeket 3, Hamzíkot 1,5, Kovácsot 1 é., Stehlíket és Kristína Macovát (Janoušek titkárnőjét) 9 havi börtönre ítélte. Janoušeket 10 évre, a többi népbiztost 5 évre, Macovát 3 évre eltiltott minden hivatalviseléstől s a pol. jogok gyakorlásától. Janoušeket és Hamzíkot a büntetés letöltése után örökre kitiltották Mo-ról. 1921: a túszként tartott magyar tisztekért Janoušeket Szovjet-Oroszo. kicserélte. →Szepesi Német Köztársaság, →Tót Köztársaság 88

Kassai Vörös Újság 1919. VI. 21. - A M. Nemz. Szöv. Pécs-Baranyai Körének békerevíziós évkv-e 1929. Pécs, 1929. (Hodinka Antal: Mi történt és hogy történt ÉK-i megyéinkben 1919-ben?) - Hajdú Tibor: A M. Tanácsközt. Bp., 1969:278. - Dokumentumok a ~ról 1919. Összeáll. Milei György, Anton Smutný. Bp., 1970:224. - Vörös kv. 1919. Lakitelek, 1993:332.