Magyar Katolikus Lexikon > S > Szilágy vármegye


Szilágy vármegye, 1876. szept. 4.-1919. ápr. 16.; 1940. szept. 8.-1945. jan. 20.: közigazgatási terület a Magyar Királyság keleti, Tisza balparti részén, a Szilágyságban. - É-on →Szatmár vármegye, K-en →Szolnok-Doboka vármegye, D-en →Kolozs vármegye, Ny-on →Bihar vármegye határolta. A →vármegyerendezéskor 1876. IX. 4: egyesítették →Kraszna vármegye és →Közép-Szolnok vármegye törvényhatóságát, az 1806 óta sz. kir. város Zilah önállóságát meszüntették. A vm. határait megállapító 1877:1. tc. hozzácsatolta a Kolozs vm. Kásapatakot (Huta pusztával) és Nagyrajtolcot; →Doboka vármegye Almás-Egregy-völgyi részét Alsókékesnyárló, Balázsháza, Bodja, Borzova, Csömörlő, Farkasmező, Felegregy, Felsőkékesnyárló, Galgó, Galponya, Kendermező, Kettősmező, Magyaregregy, Ördögkút, Őrmező, Pósa, Pusztarajtolc, Rákos, Romlott, Somróújfalu, Szentgyörgy, Szentpéterfalva, Tihó, Vármező, Vaskapu falvakat (1877:I. tc. 2.§). Az 1884:7. tc. Kozmaalmást Bihar vm-be kebelezte. Ter. 3628,68 km² (a 63 vm. közül a 32.) Székhelye Zilah (1890: 6474, ebből 5992 m., 1910: 8062 lakossal, ebből 7477 m.), rendezett tanácsú város még Szilágysomlyó (1890: 4548, ebből 3661 m., 1910: 6885 lakossal, ebből 6030 m.). Szolgabírói járásai: krasznai, szilágycsehi, szilágysomlyói, tasnádi, zilahi és zsibói, 4 nagy- és 236 kisközs. Az ogy-be 5 képviselőt küldött. - Címere: Közép-Szolnok és Kraszna vm. címerének egyesítése külön pajzsokon, egy nemesi korona alatt, Kraszna vm., címerénél egy tölgyfaággal, Közép-Szolnok vm-nél egy szilfaággal félköralakban övezve. Körirata: Szilágy vármegye címere 1876. A vm. színei: aranysárga és búzavirágkék. - ~ lakossága 1880: 170.022, 1890: 191.167 fő, közülük 67.275 (32,2%) m., 1593 ném., 2330 tót, 117.711 (61,6%) oláh, 2258 egyéb; 10.955 (5,73%) r.k., 111.211 (58,2%) g.k., 51.512 ref. (26,9%), 8337 (4,36%) g.kel., 620 ev., 8435 (4,41%) izr., népsűrűsége 52,7 fő/km². A tanköteles gyermekek 41,7 %-a nem járt isk-ba, a 6 éven fölüli férfiak 67,3 %-a, a nők 77,6 %-a nem tudott írni-olvasni. 326 isk-ja közül Zilahon főgimn., Szilágysomlyón algimn., 6 ipari és keresk. isk., 2 polg. és 291 el. népisk. és 11 kisdedóvó. - 1880-90: épült a 204 km hosszú, Szamos-völgyi Vasút, amely Szamosújvárt, Dést, Zilahot és Besztercét kötötte össze Kolozsvárral; 1887-től üzemelt a szilágysági helyi érdekű, 108 km hosszú vasút Nagykárolytól a Kraszna völgyén át Zilahig; Sarmaság állomásából ágazó 17 km-es szárnyvonallal Szilágysomlyóig, ezt összekötötték Marosludast Besztercével, Marosvásárhelyt Szászrégennel, Segesvárt Székelyudvarhellyel. E társ. 1890: a Zsibó-Nagybánya vonalat is átvette, majd a MÁV vette kezelésbe. A „székely akció” áll. segélyprogramot 1909-14: ~re is kiterjesztették. 1914: Erdélyben 23 filmszínház létezett, a zilahi Wesselényi Koll-nak saját vetítőgépe volt. 1914-: rendszeres autóbuszjárat közlekedett Zilah-Szilágysomlyó-Csucsa között. - 1900: 206.968 fő, 1910: 45.996 házában 230.140 fő, népsűrűsége 60,2 fő/km², ebből 87.312 (37,94%) m., 816 ném., 3727 tót, 136.087 (59,13%) oláh, 52 ruszin, 5 horvát, 6 szerb, 2135 egyéb (főként cigány) nemzetiségű; 15.569 r.k. (6,76%), 132.741 g.k. (57,68%), 61.310 ref. (26,64%), 786 ev., 77 unit., 9429 g.kel (4,1%), 9849 izr. (4,3%), 379 egyéb vall. 112.604 fő (48,93%) beszélt m-ul; 78.854 fő (34,26%) tudott írni és olvasni. - Helyneveit 1910: törzskönyvezték. ~ a Ro. Nemz. Tanács 1918. XI. 9: Aradról Bp-re küldött ultimátumában az igényelt ter-hez tartozott. Az oktobrista kormány az ellenállást akadályozva átengedte a ter-et, így 1919. I. 22: az oláh csapatok elérték a Máramarossziget-Zilah-Csucsa-Zám vonalat, ~ É-i fele még megérte a kommün első heteit, Tasnádon pl. IV. 7: megtartották a tanácsválasztást. A legutolsó, II. 26-i demarkációs vonal teljes hosszában IV. 16: indított oláh támadás visszavonulásra kényszerítette a Técső-Csucsa-Szilágysomlyó 130 km-es szakaszt védő →székely hadosztályt, ~ egészét megszállták és bekebelezték; 1920. VI. 4: a →trianoni béke ~ egészét Ro-nak adta (→Szilágy megye). - A II. →bécsi döntés 1940. VIII. 30: ~ egészét visszacsatolta Mo-hoz, IX. 8: a bevonuló honvédekre Ippen a pópa s a leánya, Ördögkúton vasgárdisták lövöldöztek, elhallgattatásuknak kb. 40 helyi áldozata (megtorlásuknak 1944-45: több áldozata) volt. A XI. 26: bevezetett polg. közigazgatással Zilah székhellyel, helyreállították ~ önkormányzatát. Ter-e 4071 km². Lélekszáma 1941: 283.560 fő, népsűrűsége 69,7 fő/km²; ebből 97.724/101.009 (34,46%) m., 872/927 ném., 7354/6798 tót, 172.389/168.731 (60,79%) oláh, 243/229 ruszin, 10/1 horvát, 1/3 bunyevác, 8/8 szerb, 3347/3670 cigány, 1556/2130 jiddis/zsidó, 62/54 egyéb anyanyelvű/nemzetiségű; 21.571 (7,6%) r.k., 166.934 (58,87%) g.k., 69.909 (24,65%) ref., 887 ev., 11.273 (3,98%) g.kel., 98 unit., 4339 bapt., 8339 (2,94%) izr., 210 egyéb vall.. Áll. gim-ként 1940. IX: kb. 200 diákkal megnyitották az 1919. VII. 19: oláhok által elfoglalt, otthonából kiüldözött, 1923: bezárt szilágysomlyói v. minorita gimn-ot; kb. 260 diákkal a ref. gimn-ként 1919. II: 5 bombatalálattal megrongált, majd kirabolt, 1923-29: nyilvánossági jogától megfosztott Wesselényi Koll-ot. Szilágycsehen, Szilágysomlyón (fereces nővérek) és Zilahon polg. isk-t nyitottak. 1944. X. 15 k. ~t a szovjet csapatok szállták meg. 1945. I. 20: a moszkvai fegyverszüneti egyezmény a trianoni határokat állította vissza (Szilágy megye). 88

Borbély Samu: ~ földrajza. Kolozsvár, 1883. - Fodor Dániel: Zilah város ezer éves multjának rövid ismertetése (895-1895). Zilah, 1896. - Berger János: ~ közegészségügye az 1897. évben. Uo., 1898. - Pallas XV:687. címerével (előtte a térképen jobban látható!) - Petri I-VI. - ~ községei és egyéb lakott helyei hivatalos neveinek jegyzéke. Bp., 1910. - Az 1910. é. mo-i népszámlálás. Uo., 1912:329. - Győrffy István: ~i hímzések. Uo., 1926. - Edelényi-Szabó 1928:681. (28. sz. térkép) - M. stat. zsebkv. 1943. Bp., 1944:41. - Kós Károly-Szentimrei Judit-Nagy Jenő: Szilágysági m. népművészet. Bukarest, 1974. - Almási István: Szilágysági m. népzene. Uo., 1979. - Lelkes 1998:32. térkép.