Magyar Katolikus Lexikon > S > Sziklakórház


Sziklakórház, Bp. (I. Lovas u. 4/c): 1. 1944. máj.-1945. febr.: hadikórház Budapest ostroma idején. A budai Várhegy gyomrában elhelyezkedő, a földtörténet korai időszakában kialakult többszintű barlang-rendszer létére először a kk. házépítések alkalmával derült fény: a háztulajdonosok a hűvös pincékben bort tároltak, a mély pincék fenekén fölfedezett kutak tiszta vizét ivásra, ill. főzéshez használták. Maguk a barlangok ellenség, rablók, v. akár a törv. elől menekülők számára titkos búvóhelyként is szolgáltak. Az ott bujkálók menekülési útvonaluk biztosítására labirintus-rendszert alakítottak ki (ennek térképezése 2008. IV-ig nem készült el; mint ahogy a Várból a Hűvösvölgybe vez. titkos alagútról szóló híreszteléseket sem sikerült igazolni). A barlangkutatók értékes régészeti leletekre bukkantak; szájhagyomány őrzi annak emlékét, hogy a barlangpincéket már a Budát megszállva tartó oszmán törökök is hadi sérültjeik ellátására és elhelyezésére szükségkórházként használták. Elsősegélynyújtó kötözőhely volt 1849. IV. 4-21: Buda ostroma és bevétele, s 1914-18: az I. vh. idején. - A tűzvész - pl. az 1723. évi budai tűzvész - idején is tökéletes védelmet ígérő barlangrendszert a II. vh. alatt bombabiztos titkos óvóhellyé és hadikórházzá építették át. Az 1941: kezdett építkezéseket 1944. V: fejezték be. A honvéd kórházak fölszerelését kívánták ide áttelepíteni; a Hasskó Sándor (1910 k.-1944) parancsnoksága alatt a ~ba vezényelt, 1944. XII: a Lánchídon áthaladó gépkocsioszlopot a Budát ágyúzó szovjet katonaság szétlőtte. Mindenki meghalt, a fölszerelés megsemmisült, azt polg. kórházakból kellett sebtében pótolni. - A ~at eredetileg 60 ágyasra és csak harctéri sérültek ellátására tervezték. Bp. ostroma (1944. XII. 29-1945. II. 13.) alatt azonban tömegével vitték be a polg. sebesülteket is, volt időszak, amikor kb. 600-700 súlyos sebesültet kellett ellátniuk. A kórtermeken kívül, a folyosók kövezetén is feküdtek vérző haldoklók; az orvosok, ápolók éjjel-nappal, egyfolytában dolgoztak. A ~at ellátó Szt János Kórház konyháját a Budát ágyúzó szovjet hadsereg szétbombázta; ekkor az élelmiszer-ellátás, a Vár ostromakor az ivóvíz-ellátás is megszűnt. A Vár barlangrendszerében 1945. II: már kb. 20.000 katona és polg. keresett menedéket az ostromlók pergőtüze elől. A szovjet hadsereg a ~at mint katonai erődítményt ostromolta: kézigránáttal, lángszóróval, majd géppisztoly-tűzzel vonultak be a szovjet katonák a vörös kereszttel jól láthatóan megjelölt, védtelen kórházba. Senkit sem kíméltek: a füstben, fegyverropogásban, bajonettek csattogásával és pokoli ordítással kísért mészárlásban nem maradt túlélő. - 1945. II. 13. után a ~ új feladatot kapott, amikor a fenyegető kiütéses tífusz elleni oltóanyag termelése Tihanyban akadályozottá vált. Orvosai (Born József, Farkas Elek, Thanhoffer Lajos), a Nemzetk. Vöröskereszt támogatását megszerezve, 1945. XI: megindították az oltóanyagtermelést, ezáltal a hazai szükségletek kielégítése mellett már Jugoszlávia lakosságának védelmét is biztosították. - 2. 1953-1990: LOSZK 0101 [Légoltalmi Szükségkórház]. A „hidegháború” idején, 1953: a ~at titkos „Légoltalmi Szükségkórházként” újból fölszerelték; akkor 300 beteg ellátására tervezett kórházzá fejlesztették, amely 1956. X. 23-XI. 4: a forr. sebesültjeit is elláthatta. A forr. leverése után egy ideig rabkórházként működött, 1958: atomtámadás ellen védelmet nyújtó menedékhellyé kezdték átépíteni. Szigorúan titkos sugárvédelmi hadgyakorlatok után 2008: kórházmúzeummá alakították át. Ka.Dé.

Bp. enciklopédia. 3. kiad. Szerk. Tóth Endréné. Bp., 1981. - Zolnay László: Az elátkozott Buda. Buda aranykora. Bp., 1982. - Ungváry Krisztián: Bp. ostroma. Uo., 1998:329. - Egészségtud. 1999:364. (Farkas E.: A Virus Oltóanyag-termelő és Kutató Int. rövid tört. 1945-1948) - Gasparovich László: A rettegés 50 napja. Bp. ostroma és a kitörési kísérlet. Debrecen, 1999. - M. Nemz. 2008. III. 22. (György Zsombor: Utókezelés. Múzeumként nyitotta meg újra kapuit az egykor szupertitkos budai ~)