Magyar Katolikus Lexikon > S > Szigetvár-Turbék


Szigetvár-Turbék: a →Mindenkor Segítő Szűz Mária búcsújáró helye Szigetvártól északra, a városközponttól mintegy 3 km-re. - Tört. II. (Nagy) Szulejmán szultán 1566: nagy erőkkel indult Bécs elfoglalására. Útközben ostrom alá vette Szigetvárt, melynek kapitánya →Zrínyi Miklós volt, aki kicsiny seregével VIII. 7-IX. 7: egy hónapig védte a várat, s ezáltal késleltette és lehetetlenné tette a továbbvonulást Bécs irányába. - Az ostrom során meghalt a szultán. Halálhírét főemberei sokáig titokban tartották, „Szulejmán Khán testét a sátorban titokban eltemették; szívét s a körülötte lévő testrészeit és máját arra a helyre temették el, ahol most a Türbeh van” (Evlia Cselebi), a helyre nyolcszögletű, aranyozott kupolájú márvány síremléket emeltek. - Szulejmán türbéjét a 17. sz. végén lebontották, helyére 1705: kis fakpnát épített egy súlyos betegségből meggyógyult férfi. 1756: elkészült a mai tp. szentélye, 1770: a hajója, a türbe falainak fölhasználásával. Szt Anna és Nep. Szt János oltárképeit →Dorfmeister István festette. Org-ját (1/8 m/r) 1865: Fazekas János építette, 1932: az →Angster gyár átépítette. - Kegyképe →Eleusza, ősképe az innsbrucki, közvetlen előképe a passaui →Mariahilf. 1770 u. átépítették, bőv., főoltárára a Mindenkor Segítő Szűz Mária képét tették. A vászonra festett képet a 18/19. sz. fordulóján megkoronázták. A kőből faragott szenteltvíztartó még a török időkből való, eredetileg az iszlám vallás rituális mosakodásánál használták. - A kegyhely gondozására ferences remete telepedett le, a tp. mögötti remetelakban a közelmúltig éltek remeték. ~ a környék m., ném. és horvát katolikusainak közös búcsújáró helye, de a muszlimoknak is egyik eu. szent helyük. B.G.

Jordánszky 1836:47. - Balogh 1872:566. - Barna 1990:157 - Szilárdfy 1994:30.