Magyar Katolikus Lexikon > S > Szervátiusz


Szervátiusz Jenő (Kolozsvár, Kolozs vm., 1903. júl. 4.-Bp., 1983. szept. 15.): szobrász. - Kerékgyártó mesterséget tanult. 1925: a kolozsvári iparosegylet ösztöndíjával Vágó Gábor kolozsvári szobrász műtermében, majd egy párizsi fafaragó üzemben dolg., közben 1925-: École Libre esti tanf-án szobrászatot tanult. 1927-30: Kolozsvárt a Képzőműv. Akad. hallg-ja. 1933-34: Szolnay Sándorral szabadisk-t tartott fönn Kolozsvárott, 1934-től Nagybányán dolg. és kiállított a művésztelep tagjaival. 1941-43: a csíksomlyói KALOT-népfőisk. szobrászati tanf-át vez. 1944-46: ang. hadifogságban. 1948-49: a kolozsvári műv. isk., 1949-65: uo. a képzőműv. főisk. tanára. A népi fafaragás hagyományait expresszív 20. sz. kifejezésformákkal ötvözve balladai-lírai hangvételű fa-, kő- és márványszobrokat alkotott. Szobrait 15 országban őrzik. **

~. Szerk. Szervátiusz Tiborné Barna Klára. Bp., 1997. - KMML III:565.

Szervátiusz Tibor (Kolozsvár, v. Kolozs vm., 1930. júl. 26.-): szobrász. - Első mestere édesapja, →Szervátiusz Jenő. 1949-55: a kolozsvári Ion Andreescu Képzőműv. Főisk-n Vetró Artúr növendéke. 1957: a SZU-ban ösztöndíjjal az egyiptomiak és a primitív népek szobrászatát tanulmányozta. 1959-61: bábfaragó a kolozsvári Bábszínháznál. 1953-tól szerepel rendszeresen romániai és mo-i kiáll-okon. Az 50-es évek végétől változatos anyagokból (fa, kő, vas, bronz) és technikákkal alkot, gyakran ciklusokban. Édesapjától átvette a népi fafaragás, a székely népműv. szobrászati elemeit, és drámai líraisággal fejlesztette tovább azokat. 1976-: Bpen él. 1996 óta állandó kiállítása van a kolozsvári Szt Mihály-pléb-n. 2001: Kossuth-díjat kapott. - ~ készítette a kolozsvári Szt Mihály-tp. Pietáját (1957), a Kolozsvári Krisztust (1965-67), a mádéfalvi veszedelem emlékművét (1968), Tamási Áron síremlékét Farkaslakán (1971, Sz. Jenővel), Rajeczky Benjámin emlékkövét (1972) a pásztói Szt Lőrinc-tp-ban, Nagy László (1985), Káldy Zoltán ev. pp. (1989), apja, Sz. Jenő (1993) és Czine Mihály (2004) síremlékét a bpi Farkasréti temetőben, a bp-kőbányai Millecentenáriumi emlékművet (Magyar Oltár, 1996), a csíkmadarasi 1848-as emlékművet (1996), a győri Káptalandomb márvány Boldogasszonykövét (2000), a budafoki 1956-os emlékművet (2001), az esztergomi Hídoltalmazó Boldogasszonyt (2001), a bpi Vármegye Galéria Millenniumi emlékhelyét (2001), a bp-pasaréti ferences kolostor Rózsakerti Madonnáját (2002), Gombos Gyula síremlékét a bp-rákoskeresztúri temetőben (2003), a táti Iszter-párt (2006). - Írásai az Utunk (1961, 1965, 1967), Kritika (1965), Korunk (1966, 1969), Palócföld (1973), Hitel (1992) c. lapokban. Pr.L.-**

KMML III:566. - Gyertya és Liliom 2002. XII. (P. Kapisztrán OFM: A Rózsakerti Madonna) - Szervátiusz Klára: Az idő kapujában. Bp., 2003. - Hitel 2005:8. sz. (Banner Zoltán: ~ 75 éves) - Tóth Vilmos: Síremlékművészet. Bp., 2006.