Magyar Katolikus Lexikon > S > Szentlászló


Szentlászló, Baranya vm.: egykori bencés perjelség. - Alapítási körülményei ismeretlenek. A Hosszúhetényhez tartozó Püspökszentlászló környékén v. helyén, a pécsváradi apátság birtokán létesült, lehet, hogy annak remetesége volt. 1327: említik először, perjele a pécsváradi konvent hiteleshelyi munkáját segítette, 1366: részt vett a rend mogyoródi kápt-ján. 1392: tp-a pápai búcsúkiváltságban részesült. 1503: a r. vizitátorok nagy szegénységben találták. H.F.L.

Ppl. 2001:515.

Szentlászló, Somogyszentlászló, Baranya m.: 1. egykori pálos monostor (Sanctus Ladislaus in Baranya). 1295: a Győr nb. Óvári Konrád Olasz, Hárságy és Héder (ma Hidor) falvak határában a Szentága nevű földön remete barátoknak klastromot alapított, amelyet később a pálosok monostorai között említenek. 1472: p. engedéllyel új tp-ot építhettek. 1542: elöljárója még levelet kapott a közeli bajcsi klastrom perjelétől, de amikor 1543: a törökök Siklóst és Pécset elfoglalták, bizonyosan elnéptelenedett. A téglából emelt épület maradványait 1738 k. elhordták Olasz község új plébtp-ának építéséhez. - Címét viselték: 1719: Hainovics Ferenc nyitrai knk., 1741: Ordódy Gábor, 1776: Görgey Márton pozsonyi, 1809: Küley János veszprémi, 1854: Csete Antal veszprémi, 1872: Kovacsóczy István egri knk., 1888: Foltán János miskolci plnos, 1915: Tauber Sándor szombathelyi, 1937: Serák József veszprémi, 1941: Engelhardt Ferenc veszprémi knk., 1960: Hanusz Albin c. főesp. - 2. plébánia a pécsi egyhm. szigetvári esp. ker-ében. A ter-én lévő, egykori Margita puszta 1333: pléb. Szt László kir. a pannonhalmi apátságnak adományozta, a zselici kanászok szálláshelye volt. Vsz. azonos a szentegyedi határjárás jegyzőkv-ében említett Disznóóvó településsel, melyet később ~nek neveztek el. Az apátság 1436: birtokát elcserélte a Győr vm. Szerdahelyiekkel. - A 16. sz: pléb. volt. 1721: Szigetvár filiája, 1733: 92 lakossal. 1756: Mozsgó filiája, 1789: kihelyezett káplánság, 1821: pléb. - 1738: fatp-ot építettek, a mai Szt László-tp. 1803-11: épült, 2002: felújították, főoltárképét 1870: Josef Atzker festette. Org-ját (1/8 m/r, op. 515.) 1906: az →Angster gyár építette, 2004: fölújították. Harangjait 1829: 71,6 cm. átm. Peter Weinbert Pécsett, 1925: 55,4 cm átm. Tóth Árpád Veszprémben öntötte. - Anyakv-ei 1789-től. Kegyura 1880: a hárságyi uradalom. Anyanyelve 1880: ném., m.; 1910: ném., m.; 1940: ném., m. - Filiái 2000: Antalszállás, Boldogasszonyfa, Kisszentlászló, Ritics-puszta, Zöcske-telep. - Plébánosai: Stupp Mátyás, 1833: Lipóth József, 1844: Szekeres Ferenc, 1860: Martin István, 1893: Gosztonyi Jenő, 1916: Reif József, 1925: Hofman Károly, 1945: Szantner József, 1989-től Szigetvár, 1995: Mozsgó látta el; 1999: Záborszky Kálmán, 2000: Bukovics István, 2002: Hegedűs János; 2005: Szigetvár látta el; 2006: Szép Attila. Oldallagosan ellátja Mozsgó, Ibafa pléb-kat és az almamelléki lelkészséget. - Lakói 1910: 983 r.k., 3 ev., 4 ref., 6 izr., össz. 996; 1940: 993 r.k., 6 ev., 9 ref., össz. 1008; 1983: 777 r.k., össz. 913; 2006: össz. 890. - 1948: r.k. ált. isk-jában 227 tanuló. H.F.L.-Farkas József-Szép Attila

LBE:345. - Péterffy II:277. - Csánki II:480. - Schem. Qu. 1914:98; 1981:221. - Györffy I:388. - DAP II:404. - Kisbán I:31. - Patay 1996. - MKA 2000:262. - Ppl. 2001:515.