Magyar Katolikus Lexikon > S > Szentföld


Szentföld: 1. →Palesztina. A ker. zarándokok szárazföldön történő utazását megkönnyítendő, az Árpádházi kir-ok (nem vitatható biztonsági intézkedések mellett) megnyitották Mo. határait, s I. (Szt) István kir-unk (ur. 997-1038) jelentős pénzadományokkal segítette a jeruzsálemi →Szent Sír-templom és 2 ktor újjáépítését. 1160 k. II. Géza (ur. 1141-62) Jeruzsálemben m. →ispotályt alapított, ill. Boldogasszony és Szt István kir. tiszteletére tp-ot építtetett. A II. András kir. (ur. 1205-35) által 1217 tavaszán indított keresztes hadjáratról 2 arab forrás is beszámol. - Az 1229: megkötött →jaffai szerződésben rövid időre a →latin királyság ismét birtokba vehette Názaretet, Betlehemet és Jeruzsálem-Al-Kudsz-ot egy, a tengerhez vezető sávval és mellette lévő településekkel. A szerződés feltételként kikötötte, hogy a város falait nem építhetik újjá. Így a keresztények visszakapták a Szt Sír-bazilikát, a muszlim zarándokok pedig akadály nélkül látogathatták a Szikla-mecsetet és a Legtávolabbi mecsetet. - 2. erdélyi tájmegjelölés. A r.k. székelyek 3 ~et ismernek: a) a reformáció idején az új hitre tért Nyárád felső völgye, melynek népe a Nyárádköszvényesre telepedett ferencesek hatására visszatért ősi hitéhez. Ide tartozik Remete, Hódos, Mikháza és Szováta. - b) a háromszéki Szárazpatak, Polyán, Szentlélek, Almás, Lemhény, Bereck, Bélafalva, Kurtapatak, Esztelnek, Csomortán, melyek népe az esztelneki ferenceseknek köszönhetően a reformációkor is megőrizte kat. hitét. - c) a csíki székelyek földje, a Siculia Sancta. F.I.T.-**

Székely 1995:5.

Szentföld, Bp., 1936-1943(?): a Magyar Szentföldi Mozgalom és a Szt Antal árvaház havilapja. - Megj. 1-jén reggel, 16 old. sok képpel. Fel. szerk. és fel. kiadó: Majsai Mór OFM sztföldi biztos. Kiadó: Sztföldi Ferences Zárda. Ny: Kapisztrán, Vác. T.E.