🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Szent Szabina-bazilika
következő 🡲

Szent Szabina-bazilika, Róma: Ősi hagyomány szerint Kr. e. 753: az Aventinus dombot választotta székhelyéül Remus, a városalapító Romulus testvére. A domb nevét a madárjóslatoktól kapta. Innen figyelték ugyanis a pogány jövendőmondók, az augurok a madarak röpülését, hogy ebből állitsák össze jóslataikat. Az Aventinuson állt Juno, Minerva és Diana tp-a, s itt tartották istentiszteletüket a környék őskeresztényei Szt Szabina özvegy (†126) házában. - A ~ 422: az özvegy házának helyén épült Péter dalmát pap kezdeményezésére, 432: szentelte föl III. Sixtus p. Később keresztelőkpnával bővült és plébtp. lett. 3 papja (Valens, Victorinus és Abundantius) 499: részt vett a lateráni zsinaton. 537: a gótok betörésekor Silvanus p. menedékhelye. Nagy Szt Gergely p. 590: itt kezdte meg a nagyböjti stációs ájtatosságot, amit XXIII. János p. (ur. 1958-63) fölújított. - III. Honorius p. 1220: Szt Domonkosnak ajándékozta, azóta a domonkosok gondozzák, ált. főnökük székhelye a ~ melletti ktor. A ~ 1287: eredménytelen →konklávé színhelye. - Az előcsarnok 5. sz. ciprusfa ajtajának 28 faragott domborművéből 18 ó- és úsz-i jelenet maradt meg. A háromhajós bazilika belseje az 5. sz. légkörét sugározza. E korból maradt meg a 24, pároszi márványból készült, 6 m magas korintusi oszlop. A főhajó 31 ablaka áttetsző holdkőből v. csillámkőből készült. A főoltár alatt Szabina és Szerápia, I. Sándor p. (ur. 105-115), Evantius pp. és Teodolus diákonus vt-k ereklyéi. Az apszis freskóját (a hegyen tanító Jézus ap-ok, domonkos szentek és a ~ban nyugvó vt-k társaságában) a hajdani mozaikkép alapján Karl Otto Truchses ném. pp. megbízásából 1559: Taddeo Zucchari festette. A kórus helyét 9. sz. márványkorlát veszi körül. A ~ban temetkezett számos bíb., pp., nagynevű egyháztudós, főként domonkosok. A kk-ban és az újkorban →jubileumi években a Tiberis kiöntésekor a ~ mellékkapuja helyettesítette a városon kívül fekvő s emiatt megközelíthetetlen Szt Pál-baz. →szent kapuját. A jobb mellékhajó Szt Jácint-kpnáját 1594: építtette Girolamo Bernerio bíb., akit ide temettek. Freskóit Federico Zucchari (1552-1614), az oltárképet Lavinia Fontana (1552-1614) festőnő festette. A bal mellékhajó Sziénai Szt Katalin-kpnáját 1671: Giovanni Battista Contini építette, freskóit a 17. sz. végén Giovanni Odazzi, a Rózsafüzér Kirnője-oltárképet Giovanni B. Salvi (1609-85) festette. **

Tóth 1988:415.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.