Magyar Katolikus Lexikon > S > Szent Praxedis-bazilika


Szent Praxedis-bazilika: ókeresztény eredetű templom Rómában az Esquilinus dombon. - A Vicus Lateranus nevű utcarészben bizonyítottan létezett egy Szt Praxedisnek szentelt óker. tp., melynek papjai 499, 595: részt vettek a róm. zsinatokon. A tp-ot I. Adorján p. (ur. 772-795) újjáépíttette, de pontos helye nem ismert. A mai ~t nem messze tőle I. Paszkál p. építtette, aki 817: a városba, ill. ide hozatta a katakombák (különösen a Szt Alexander-katakomba) 2300 vt-jának ereklyéit. A ~t 882: szentelték föl. - Több felújítás után mai barokk formájában 1560-66: Borromei (Szt) Károly bíb. építtette át. A főhajó padlózata 1918-27: készült. A fölemelt apszisban a főoltár fölött 4 pillérhez támaszkodó 9. sz. porfíroszlop hagymaalakú márvány baldachint tart, melyet Francesco Ferrarival 1730: →Pico della Mirandola bíb. építtetett, akinek szívét a kripta bejáratánál temették el. Az apszis és a diadalív Mennyei Jeruzsálem-mozaikja 817-824: készült. A 9. sz. kripta 4 ősker. márványkoporsójának egyikében Praxedis és Pudentiana ereklyéi, de a kripta mozaiklapos oltára is rejt ereklyéket. A 9. sz. oltárfreskón Szűz Mária a két szt nővér között bizánci csnői öltözetben. A kripta félköralakú folyósójának sírfeliratai többségükben a katakombákból származnak. - A Szt Kereszt-kpnában az 1286: meggyilkolt Anchier fr. pp. mozaikkal kirakott márvány síremléke Arnolfo di Cambio műve. Az oltáron 14. sz. feszület. Az egyik kpnából nyíló helyiségben őrzik azt a kb. 70 cm-es vörös jáspis oszlopot, mely a hagyomány szerint Jézus megostorozásának szt oszlopa. Giovanni Colonna bíb. az 5. keresztes hadjárat (1219) pápai seregének vezéreként hozta magával a Szentföldről, s állította föl 1223: tituláris tp-ában, a ~ban. Szt IX. Lajos fr. kir. az oszlopot körülvevő vasgyűrűért cserébe Krisztus töviskoszorújából három tövist ajándékozott a ~nak. **

Tóth 1988:386.