Magyar Katolikus Lexikon > S > Szent László-állás


Szent László-állás, 1943. szept.-1944. szept.: a Keleti Kárpátokban épített erődvonal része. - Az Árpád-vonal biztosítási öveként a határvonal mentén építették, az ÉK-Kárpátok és a Máramarosi-havasok átjáróit zárta le. Az I. vh-s állások fölhasználásával - az Árpád-vonallal egy időben - 1939: Kárpátalján, 1940: É-Erdélyben kezdték építeni, műszakilag megerősített völgyzárakból és reteszállásokból állt; 1943: nevezték el ~nak. Nagyobb támadó erő megállítására - jellegéből adódóan - nem volt alkalmas. Fölvételi állásként jelölték ki, hogy a Hunyadi-állás és az Árpád-vonal között legyen egy terepszakasz, ahol a védők visszavonuláskor megkapaszkodhatnak. - Ennek elővédjeként 1941: Galíciában, az oláh határ (a Cseremosz folyó) és a Lengyel Főkormányzóság határa (a San folyó) között munkaszolgálatos alakulatokkal létesítették a Hunyadi-állást, az erődítések legkülső vonalát, az ÉK-Kárpátokba vezető völgyek bejáratánál. Az össze nem függő támpontok láncolatából, azok között műszaki zárakból és reteszállásokból álló állás arra szolgált, hogy a Galíciában harcoló erők ennek fedezetében húzódhassanak vissza a hegyekbe. 1944. VII. második felében az 1. m. hadsereg és a 11. ném. hadtest a Hunyadi-állásba, VIII-IX: a ~ra támaszkodva az Árpád-vonalba vonult vissza. 88

Szabó József János: Az Árpád-vonal. A M. Kir. Honvédség védelmi rendszere a K-Kárpátokban 1940-44. Bp., 2002:170. (A Hunyadi és a Szt László állás) - Ravasz István: Mo. és a M. Kir. Honvédség a XX. sz. vh-ban 1914-1945. (Nagykovácsi?), 2006.