Magyar Katolikus Lexikon > S > Szekszárd-szőlőhegyi Kisboldogasszony kápolna


Szekszárd-szőlőhegyi Kisboldogasszony kápolna, Remete kápolna: búcsújáró hely. - 1708: Szentiványi Márton SJ ír arról, hogy Szekszárdon, a szőlőhegyen a városbéliek fogadalomból Angyalok Kirnéja-kpnát építettek, melyet Remete kpnának is hívtak, mert remeték gondozták. - A hagyomány szerint a kegyhely a mohácsi vész után keletkezett. A városon kívül levő erdős magaslaton egy ismeretlen férfi telepedett le. A mindenétől megfosztott bujdosó teljes visszavonultságban szigorú remete életet folytatott. Életszentségének híre csakhamar elterjedt az egész környéken, s többen hozzászegődtek. A róluk nevezett remeteforrás, nemcsak üdítő vizéről, hanem csodás gyógyító hatásáról is híres lett. A mai kegykpna 1771-78: épült, a mariazelli kegyszoborhoz érintett szobrot a bécsi sp. kórházból hozták. Ismeretlen művész készítette festett faszobor, megkoronázott, a mariazellivel azonos méretű, régebben öltöztették. A kpnát nyugalmazott papok gondozták, akik a kegyhely dombjára épített remetelakban, a Szűzanya közelében akarták befejezni életüket. Az utolsó Tóth Mihály máriakéméndi plnos volt, aki 1865. III. 25: halt meg. - Búcsúja Kisboldogasszony ünnepén (IX. 8.) van. **

Szenthelyi 1988:116. - Szilárdfy 1994:30.