Magyar Katolikus Lexikon > S > Szegedi Molnár


Szegedi Molnár Géza, kb. 1935-ig Molnár (Szeged, Csongrád vm., 1906. febr. 21.-Szombathely, 1970. nov. 10.): festőművész. - A Képzőműv. Főisk-n Rudnay Gyula és Dudits Andor növ-e. 1928: Benczúr-díjat kapott. 1930: végzett, tanársegéd a főisk-n. 1931/32: Rómában a Coll. Hungaricum ösztöndíjasa. Hazatérve állandó résztvevője a Szépműv. Múz., a Műcsarnok és a Nemz. Szalon orsz-os kiállításainak, főként vallásos képeivel és portréival. 1932: Csegöldön, 1937/38: Nyírbátorban a g.k. tp. freskóit és oltárképeit festette. 1940/41: készítette fő művét, a Kispest-Wekerletelepi Szt József-tp. 21 freskóját 300 m²-en. 1952/59: ~ műve a debreceni g.k. tp. freskói, oltárképei és keresztútja, ami a maga nemében egyedülálló, bizánci szert. tp-ban ui. nincsenek stációs képek. →Árkosy István parókus támogatásával a hajdúdorogi egyhm. festőművésze lett. 1953/54: Nyírábrány, 1955: Nyírpilis, 1956: Nyíregyháza, 1957: Tímár, 1958: Nyíradony g.k. tp-ában festett freskókat és oltárképeket. A „klerikálisnak” bélyegzett művészt hivatalosan elhallgatták, pedig világi témájú alkotásokat is készített (pl. 1946: a Romos vár és Tabán c. 21 részes sorozat, dunántúli és balatoni tájképek, portrék). Képeit csak külf-ön, nemzetk. kiáll-okon (pl. 1967: Monaco) mutathatta be. Néhány művét az esztergomi Keresztény Múz. őrzi. P.I.

~. Bp., 1996. (Ifj. Szegedi Molnár Géza: ~ élete; Aba-Novák Judit: ~ művészete) - Új Ember 1996. XII. 15.