Magyar Katolikus Lexikon > S > Szeged-alsóvárosi Havi Boldogasszony-templom


Szeged-alsóvárosi Havi Boldogasszony-templom: az obszerváns ferencesek kegytemploma. - Tit-a a →Havi Boldogasszony-kultusz talán legkorábbi emléke Mo-on, s vsz. a legrégibbek közé tartozik Közép-Eu-ban is. Kegyképe a →Napbaöltözött Asszony. A több szakaszban épült, 63,5 m hosszú, 13,2 m széles, 20 m magas ~ az Alföld legnagyobb egyh. építménye volt. - A ferencesek 1480-ig vsz. a közeli Szt Péter ispotályban laktak. A ~ építésének első szakaszában vsz. az ispotály 3 hajós Szt Péter-tp-ához építették hozzá a rendi hagyományokat őrző hosszú szentélyt. A 2. építési szakasz mestere a visegrádi kir. építkezésekről ismert, s később a kolozsvári Farkas u. ferences tp-on dolgozó János barát lehetett. A szentélyt és az egyhajóssá alakított hajóteret, a belső faltámaszok tanúsága szerint a mainál magasabb boltozattal fedték le. A mai, egyszerű dongaboltozatra erősített álbordás, csillaghálós boltozatszerkezet a 16. sz. elején, ill. az 1624-25-i munkálatok során készülhetett, s a barokk kori „regótizálás” ritka emléke. A hatalmas tp-testet kívülről háromlépcsős pillérek támogatják. A támpillérek közeiben a hajón 7, a szentélyen 6 csúcsíves ablak nyílik. - A szentély ÉK-i feléből nyílik a bejárat a tornyon keresztül a hálóboltozatos sekrestyébe. 1713: a ~ tornyavesztetten állt, mellette az egyemeletes ktorépület. 1772: megépítették a régi torony barokk kiegészítését, 1827: gazdagon tagozott sisakot készítettek rá. - A mai főoltárt 1713: Sárecz György szegedi polgár állíttatta, szobrait 1713: Gráf Antal fráter faragta. Középpontjában a csavart oszlopos tabernákulum fölött a Napbaöltözött Asszony kegyképe, mellette Szt István és Szt László kir., Szt Ambrus és Szt Ágoston szobra. A csavart oszlopokon álló felépítmény közepét a fénysugárba foglalt MÁRIA név tölti ki, balra Júdás Tádé ap., Páduai Szt Antal és Szt József, jobbra Ker. Szt János, Assisi Szt Ferenc és Szt Imre hg. szobra. Az egész építmény felett felhőkkel körítve, háromszögbe foglalva az istenszem ragyog. - A ~ kegyképe Szilárdfy anyaga:

Kegyképe a római →Santa Maria Maggiore-bazilika kegyképének korai barokk változata, →Napbaöltözött Asszony balján a kis Jézussal, jobbján jogarral. Készítésének legkésőbbi időpontját 1543-ra teszik. - Ezt a Mária-típust, mely évezredes hazai hitéletünket kíséri,Szeged és környéke m. népe számára Maria Auxiliatrix Szegediensis, 'a Szögedi Segítő'. A hagyomány szerint pár évvel fölépülése után tűz pusztította a ~ot, de egy hívő kiragadta a képet a veszedelemből, és elmenekült vele. A törökök észrevették, s abban a hiszemben, hogy kincs van nála, üldözőbe vették. A menekülő kétségbeesésében összegöngyölte a képet, és elrejtette a közeli Csöpörke-tó vizében, ahol 80 é. maradt. 1630: egy lovát itató tör. katona megtalálta a képet, s fölismerve benne a ker-ek Szt Asszonyát, elvitte a ferencesek ktorába, a portás testvérnek átadta, mondván: „Nézd, vegyétek és tiszteljétek, amint illik”. A Segítő Boldogasszonynak tulajdonították 1697: a zentai csatában →Savoyai Jenő hg. győzelmét is. A 18-19. sz: 4 tűzvész is pusztította a várost, megrongálta a tp-ot, de a kegykép mindig sértetlen maradt; sok csodálatos gyógyulás és megtérés történt előtte. - A mellékoltárok 1770 k. készültek. A diadalív jobb és bal oldalán álló Szt Antal- és Szt Ferenc-oltárok képeit Josef →Hautzinger festette, Assisi Szt Ferenc és Szt Ágoston, ill. Sziénai Szt Katalin és Szt Jeromos szobrát Aisenhut József faragta. A 18. sz. végi Szt Anna- és Szt József-oltárok mestereit nem ismerjük. A Szt Kereszt- és a Fájdalmas Szűz-oltárokat 1775: állították Aisenhut tervei szerint, ő faragta a kereszt tövében térdelő Mária Magdolna szobrát és a többi 5 oltár szobrait. A Fájdalmas Szűz-oltár középrészét gazdag faragású áttört szekrény tölti ki a népies Pietà-szoborral, mely a régi, 1739: fölszentelt oltárról került az új, műmárvány oltárépítményre. A kórus alatti Tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltárát Prechtl Wolfgang, a szegedi kamara prefektusa 1747: állíttatta: az oltárképen a szenvedő Megváltó vére egy kádba ömlik, melyből Dávid kir., Szt Péter és Pál ap., János evang., Mária Magdolna, Longinus, Ádám és Éva merítenek és osztják szét a szenvedő lelkeknek. Vele szemben áll a Fekete Mária-oltár, melynek képe a →częstochowai kegykép másolata Morvay Andrástól 1740 k. A gyertyafüsttől elfeketedett Szerecsön Máriát a nép szintén kegyképként tiszteli. - A 19. sz: lényeges változtatás nem történt a ~on. 1870: →Steindl Imre és Bainville József tervezte a ~ stílszerű megújítását, de csak apró részletek valósultak meg. 1931: helyezték el a ~ külső oldalfalán a bautzeni Mátyás-dombormű másolatát. Az 1937-es felújítás inkább csak a hibák javítására korlátozódott. 1946-48: festette →Kontuly Béla Mária hét öröme és hét fájdalma freskóit. **

Dudás Gyula: A Szeged-alsóvárosi tp. műrégészeti szempontból. Szeged, 1887. - Kath. egyh. énekek. A húsvéti ünnepkörre, pünkösdre, úrnapra és Jézus Szívéről. Kiad. a Szeged-alsóvárosi Pléb. Uo., 1925. - Lugosi Döme: A Szeged-alsóvárosi tp. és ktor kincsei. Uo., 1932. - Egyh. énekek magánhasználatra. Kiad. a Szeged-alsóvárosi Pléb. Uo., 1935. - Cs. Sebestyén Károly: Szeged kk. tp-ai. Uo., 1938. - Gloria. 30 karácsonyi ének egyházilag jóváhagyott művekből. Kiad. a Szeged-Alsóvárosi R.K. Egyhközs. Uo., 1942. - M. Építőműv. 1944. (Nagy Zoltán: A ferencesek Szeged-alsóvárosi tp-a) - Nagy Zoltán-Papp Imre: Szeged. Bp., 1960. - Bálint Sándor: A Szeged-alsóvárosi tp. Uo., 1966. - TKMK 44. - Szenthelyi 1988:114. - Szilárdfy 1994:29. - Török 2000.