🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Szeged-Alsóváros
következő 🡲

Szeged-Alsóváros, Csongrád m.: plébánia a szeged-csanádi egyhm. szegedi esp. ker-ében. - Az egyetlen szegedi pléb-t 1720-tól a piar-k vezették, 1789: fölosztották, és az ekkor Alsóváros, ill. Alsótanya részére szervezett pléb-t a ferencesekre bízták, akik a r. feloszlatásáig (1950) vezették; 1989-: újra vezetik. - A ferencesek egyszerre voltak a nép tanítói és orvosai. Vsz. ők tartották fönn Aa 18. sz. végéig működő alsóvárosi Szt Péter ispotályt, amely nemcsak betegeket ápolt, hanem öregeket, szegényeket is gondozott, vsz. ők tartották fönn. Gyógyító tudományukkal a török is élt. Hatholdas kgyógyító tud-ukkal a tör. is élt. Kertjükben gyümölcsöket és gyógyfüveket termesztettek, a fűszerpaprikát is ők honosították meg az akkori népbetegség, a malária ellen orvosságként. A barátok érdeme, hogy hatókörükben a nép m. és kat. maradt. Ezt 1627: Pázmány Péter is elismerte egy levelében. - Sok ~ környéki községben ferences lelkipásztorkodott. Ígyvolt ferences lelkipásztor: Takáts Ráfael (1749?-1820) Padén. Ott írt Tóldalék c. szótára (1791) írta Tóldalék c. szótárát (1791), népnyelvi gazdagságával a tört. nyelvjáráskutatás forrásműve. A jeles hitszónok, Telek József (1710-73) először írta  meg Cosmographia (1760) c. művébenűve a város, a rház és a tp. tört-ételső tört. leírása. Kz-ban maradt művének főbb hozadékát Ordinansz Konstantin kv- kv-éből (1831) ismerjük. Telek atya Tizenkét csillagú korona (1772) címímmel a havibúcsún 1759-68: elhangzott prédikációit gyűjt. köt-be. Kiss István (1733-98) sztföldi zarándoklatának élményeit (1766-69) 2. szegedi tartózkodásának idején (1792- 95) írta meg.(1792-95) írta meg: Jeruzsálemi utazás c. művét kiadása (Róma, 1958) óta a hazai barokk irod. kimagasló alkotásaként, íróját szépprózánk jeleseként Mikes Kelemen és Faludi Ferenc mellett tartjuk számon. 1846: Dubecz József elkészítette a rház kvtárának forrásértékű katalógusát. 1862: Szegedi A. Kilit az alsóváros ~i búcsújárás legendavilágát örökítette meg. - 1890 u. a meglazult szerz. életforma megreformálása miatt a rtagok 4 kivétellel világi papként egyhm-be kérték fölvételüket, így 1900: a ktor csaknem kiürült. - „A fekete barátok fölváltására 1914. VIII. 1: éppen az I. vh. kitörésének idején került sor (...), s a barna barátok alsóvárosi működésével (1914-50) egészen új korszak kezdődött Alsóváros közösségi életében” (Bálint Sándor). Az új gvárdián, Zadravecz István (1883-1965) megszigorította a ház fegyelmét, a lpászt. munkát kiterjesztette, különösen a háború szenvedőire. - Különleges értékű a rház kvtára (1468-1950), melynek rajta. Kis része került csak visszakódexein, ősnyomtatványain, régi m. kv-ein a Kódexek, ősnyomtatványok, régi m. kv-ek maradtak fönn benne. A rház föloszlatása (1950) utánföloszlatása, 1950 u. különféle közgyűjt-ek osztoztak. Csak kis részük került a szegedi egy. kvtárba. 1950: a rházat (a pléb-nak meghagyott helyiségek kivételével) szociális. otthonnak rendezték be, a r. 1989. IX. 1: vette a r. újból birtokába. - Plnosai a guardiánok, 1950: Katona Jusztinián, 1951: Pozsgay Pál, 1971: Hamvas István, 1986: Lénárd György. - 1989. IX. 1: a gvárdián Kamarás Mihály, 1996 e. Hován Ágoston, 2000 e. Horváth Pál Achilles OFM, 2004: Bán Zsolt Jónás. - . ÁmAkv. 1789-től. Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1880: m. - Filiái 2005: Gyálarét, Kecskéstelep. - Lakói 1840: 9140 r.k., 15 g.kel.; 1996: 16.200 r.k. **

Karácsonyi I-II. - Kvtári Szle 1935:33. sz. (Baróti Dezső: A szegedi ferencesek kvt-a) - Demográfia 1978:482. (Horváth Róbert: Egyh. anyakönyvezés a török világban: a szegedi példa) - Bálint Sándor: Szeged-Alsóváros. Bp., 1983.- D-mo. 1988. VIII. 6. (Péter László: Alsóváros jubileuma) - Schem. Sz-Cs. 1996.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.