Magyar Katolikus Lexikon > S > Szegénygondozó Nővérek


Szegénygondozó Nővérek, Ferences Szegénygondozó Nővérek Kongregációja (lat. Congregatio Sororum Franciscanium Pauperibus Succurrentium, SFPS): egyházmegyei jogú női szerzetes intézmény. - Alapítását 1927. XII: →Oslay Osvald OFM kezdeményezte Páhók Mária Franciska (†1973) és Kromann Mária Magdolna (†1970) harmadrendi tagok részvételével Egerben azzal a sajátos céllal, hogy a nővérek a társad. legszegényebbjeit szolgálják. Az →Egri Norma a ~ buzgósága és eredményei nyomán alakult át a szervezett szegénygondozás országos normájává. Az intézmény fejlődése összefüggött az országos szegénygondozás jogi és gyakorlati kiépítésével. Szmrecsányi Lajos egri érs. 1930. II. 27: az intézményt egyhm. jogú kongr-nak nyilvánította, 1932: szabályzattal látta el, melyet 1933: e kiegészítettek. 1939-től a kongr. nem tartozik a ferencesek joghatósága alá. Az új konstitúciókat 1943. VII. 29: Serédi Jusztinián prím. hagyta jóvá. - A nővérek a legszegényebbeket keresték. Ahol lehetett a helyszínen végezték el a teendőket (tisztogatás, betegápolás, stb.); aki magatehetetlen volt, bevitték szeretetotthonukba, ahol haláláig gondozták. 1938: 48 zárdában 250 nővér működött. Az 1940-es években tevékenységük helyei: Eger, Baja, Balassagyarmat, Beregszász, Budafok, Bp. (XIV. Ida u. 4.), Csongrád, Diósgyőr, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula, Jászberény, Kassa, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kispest, Kisvárda, Losonc, Ludány (tart. székház, újoncház), Makó, Mohács, Munkács, Nagyvárad, Nyíregyháza, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Salgótarján, Sashalom, Sátoraljaújhely, Szécsény, Szekszárd, Szentes, Szolnok, Szombathely, Újpest, Ungvár, Veszprém. - Az első nővérek 1943. IX. 12: tették le örök fogadalmukat. A II. vh-ban mind a helyükön maradtak. 1948: Ludányban tartották meg első ált. káptalanjukat. A legfőbb elöljáró az alapító Franciska anya maradt. 1950: több mint 300 nővérnek kellett beszüntetnie tevékenységét. A ludányi anyaház ideg- és elmegyógyintézet lett, a nővérek egy része karizmájának és ferences lelkületének megfelelően itt folytatta a munkát. - 1972: a még élő nővérek Au-ban telepedtek le és alapítottak közösséget, ahol házi gondozásban és szeretetotthonban dolgoztak. M. Franciska alapító anya halála (1973. XII.) után utóda a korábbi titkárnő, Matuska M. Terézia 1979-i haláláig. Az új ált. elöljáró, Gavlasz M. Kalliszta római engedéllyel az anyaházat Krumbachba (Au.) helyezte át. - 1990: a ~ újraindították közösségi életüket Mo-on is. Esztergomban, 1991: Siófokon, 1992: Szentendrén telepedtek meg, házi gondozást, ebédosztást végeztek. 1994: Szécsényben és Nagyvenyimben nyitottak szeretetotthont. Az 1993-i kápt. Ambrus M. Konstancia nővért bízta meg a rend vezetésével és az anyaházat Esztergomba helyezte át, ahol 2006: is működik. A főnöknő 1997-: Tóth M. Gilberta. - 2006: Siófokon zárdájuk van, Szécsényben 12 személyes Betánia Idős Betegek Otthonát, Nagyvenyimben 36 fős szeretetházat, Szentendrén idősek részére Betánia tálaló konyhát vezetnek. r.k.

KL IV:219. - Szt Ferenc-rendi Mária ~ névtára 1937. Ludány, 1937. - A magyar alapítású Ferences ~ tört. 1927-től napjainkig. Kz. - Pilinyi 1943:276. - MEN 1948:340. - Puskely I:299. (s.v. ferences szegénygondozó nővérek) - Schem. Strig. 1997:502.