Magyar Katolikus Lexikon > S > Szeben vármegye


Szeben vármegye, 1876. jún. 19.-1918. nov.: közigazgatási terület a Magyar Királyságban, Erdélyben, a Szeben és az Olt folyók völgyében. - É-on Alsó-Fehér és Nagy-Küküllő vm., K-en Fogaras vm., D-en az országhatár (Románia), Ny-on Hunyad vm. határolta. Ter-e 3313,52 km². Székhelye Nagyszeben. A →vármegyerendezéskor az 1876:33. tc. →Szeben széket (Szelistye és Talmács fiúszékekkel) (2316 km², 1870: 86.917 lakóval) és környékét Nagyszeben várossal, a földrajzilag különálló, más törv-hatóságok közé ékelt részek kivételével, →Szászsebes széket Szászsebes várossal, →Szerdahely széket, →Újegyház széket (a Nagy-Küküllő vm-hez csatolt Magaré nélkül), Felső-Fehér vm. ~ határai közé zárt Szentjánoshegy közs-ét, Alsó-Fehér vm. →Királyföldön lévő két különálló darabját (Ecsellő, Sebeshely, Sebeskákova, Sebeskápolna, Sebesláz, Sugág, Szászcsór falut) és a Szeben szék ter-ébe ékelődő Mág közs-et, a Hétbírák ker-éből Kisdisznódot, Hortobágyfalvát, Zsinnát, Odátot, Röszt és Szecselt (Szecsel fele, Alsó-Fehér, Hortobágyfalva 6/7 része Felső-Fehér vm-hez tartozott) az újonnan alakított ~be kebelezte be. ~t 2 rendezett tanácsú város (Nagyszeben 21.465 lakossal [ebből 3199 m.] és Szászsebes 6692 lakossal [289 m.]), 62 nagy- és 24 kisközs., 64 puszta és telep alkotta, amit a megszüntetett székközpontok szerinti székhelyekkel 5 szolgabírói járásba osztottak: nagyszebeni járás: 31 közs. 47.278 lakossal (342 m.); szászsebesi járás: 16 közs. 19.270 lakossal (71 m.); szelistyei járás: 11 közs. 15.779 lakossal (116 m.); szerdahelyi járás: 13 közs. 23.164 lakossal (110 m.); újegyházi járás: 15 közs. 15.090 lakossal (215 m.). A törvényhozásba ~ 4, Nagyszeben városa 2 képviselőt küldött. ~ lakossága 1880: 141.627 (a 63 vm. között a 43.), 1890: 148.738 fő (+ 3646 katona, főként Nagyszebenben); 4342 m. (2,9%), 42.497 ném. (28,6%), 98.719 oláh (66,4%), 1180 örm. nemzetiségű; a nem m. ajkú lakosok közül csak 7285 (5%) beszélt m-ul; 6414 r.k. (4,31%), 12.550 g.k. (8,43%), 88.365 g.kel. (59,4%), 39.065 ev. (26,3%), 1586 ref. (0,1%), 639 izr. vall. Az el. isk-ban anyanyelven oktattak, a tanköteles gyermekek 22,3 %-a nem járt isk-ba; a 6 éven fölüli ffiak 39,1, a nők 53,2 %-a nem tudott sem írni, sem olvasni. Ekkor 175 isk. közül 2 hittani int. (ev., g.kel.), 3 gimn., 1 reálisk., 1 gazd. isk., 7 ipari és keresk. isk., 1 katonai, 1 bábaképző, 2 tanítóképző int., 3 felsőbb leány-, 3 felsőbb nép- és 140 el. isk.; a magasabb, közép- és szakisk-k (a szászsebesi algimn. és a nagydisznódi szövőisk. kivételével) mind a szellemi élet közp-jában Nagyszebenben; létezett még ~ben 12 kisdedóvó és 2 árvaház. Gyarapodását az ipari üzemek és a vasútépítés növelte. Saját költségén építtette a fogaras-nagyszebeni vasútvonalat a nagydisznódi szárnyvonallal, amit kiegészített a Vöröstoronyhoz, azután az Újegyházára és Szászsebesre vezető vasúti vonal, mely 1910: 224 km. 1900: 162.291, 1910: 172.443 (a katonasággal együtt 176.921) fő (a 63 vm. között a 41.), ebből 10.159 m. (5,7%), 49.757 ném. (28,1%), 113.672 oláh (64,3%), 3333 egyéb; 9503 r.k. (5,4%),16.064 g.k. (9,1%), 99.952 g.kel. (56,5%), 45.912 ev. (25,9 %), 3528 ref. (2%), 1565 izr. vall. (0,9%); kivándorolt (Amerikába, Ro-ba, Oroszo-ba) 29.421, visszavándorolt 5578 fő, 1890-1910: ~ vesztesége 23.843 fő (ezzel a 63 vm. között a 14.). A 6 é. fölüli népességből 70,2% tudott írni-olvasni, ~ben 322 isk-ban oktattak. 1916. VIII. 27: vasárnap este az oláhok a 9 órai hadüzenetüket megelőző órákban betörtek Erdélybe, éjjel átkeltek a Kárpátok szorosain. A kormány a lakosságot a Maroson túli ter-ek elhagyására szólította föl, Nagyszeben lakóinak 2/3-a távozott; a veszélyeztetett ter-ről több mint 200.000 fő, köztük a szász ev. egyh. vezetői Teutsch pp-kel, a legtöbb pénzint., így az oláh Albina Bank is Bp-re menekült. Az ellentámadásban Falkenhayn parancsnok IX. 26-29: a nagyszebeni ütközetben megverte az 1. oláh hadsereget, megsemmisítette kb. 40 zászlóalját és 16 ütegét; sok volt a halott, 3000 foglyon kívül 13 löveget, 2 repülőgépet, 70 autót, egy hadseregvonatot s fegyvereket zsákmányolt. Az X. 1-től visszavonuló oláhok magukkal hurcoltak túszokat, s amit rabolni tudtak, velük tartottak ~ből egész közs. elöljáróságok is. A Ro. Nemz. Tanács 1918. XI. 10: a Károlyi-kormánynak átadott ultimátuma követelte az oláhok által lakott vidékeket, köztük ~t is, amit a beszivárgó oláh csapatok megszálltak. A XII. 2-i gyulafehérvári gyűlés után megalakított erdélyi oláh kormányzótanács (Consiliu Dirigent) székhelye Nagyszeben lett, ezzel a →trianoni béke aláírása előtt ~ egészét elszakították Mo-tól.  88

Pallas XV:472. (címere, térképe) - Edelényi-Szabó 1928:689. (térképpel) - Endes 1935547. - Czékus 1930:323. - Erdély tört. III:1697. - Dányi 1993. - Dávid 1994. - Vofkori 1996:75. - Fráter 1999:111. - Varga E. 2002. V:31.