Magyar Katolikus Lexikon > S > Szeben megye


Szeben megye: 1. 1783. nov. 26.-1790. febr.: közigazgatási terület az Erdélyi Nagyfejedelemségben, a szászok földjén. Székhelye Nagyszeben (Hermannstadt). - II. József (ur. 1780-90) közigazg. területi rendezésekor szervezték, amikor Erdélyt 10 megyére, 1784: 11 megyére, köztük ~re osztották. Ennek része lett az önkormányzatától megfosztott Szeben, Medgyes, Szerdahely, Szászsebes és Szászváros szék, valamint Felső-Fehér vm. szigetrészei. A 132 településű ~ben Berethalom, Kisselyk, Nagyselyk, Riomfalva, Szerdahely, Zalatna mezőváros, 125 falu, 1 lakott puszta + (a ~ alá nem tartozott, önkormányzatú) Nagyszeben sz. kir. város 22.919 + 1637 házában, 25.428 + 3240 családjában 115.623 + 14.066 fő élt (ebből 416 + 56 pap, 162 + 233 nemes, 48 + 197 tisztviselő, 404 + 1252 polgár). 1786. I-: a megyéket Szeben, Fogaras és Kolozsvár székhellyel létrehozott 3 ker-be sorolták. II. József halála után 1790: ~t megszüntetve a székek, vidékek önkormányzatát helyreállították (→Szeben szék, →Szeben vármegye). - 2. 1919-. A Károlyi-kormány által 1918. XI: védtelenül hagyott Szeben vm-t az oláh csapatok elfoglalták, ami 1919-i összeírásuk szerint 1362 fővel (16,82 %-kal) csökkentette az 1910-es 8096 fős m. lakosságát. 1920. VI. 4: a →trianoni béke Ro-nak juttatta. A 2465. kir. törv. szerint 1925. VI. 14: átszerveztek. Az Erdélyben kialakított 3 tartomány közül 8 D-erdélyi megyével együtt Fehér (Alba) tart-ba osztották. Szászsebes vidékét Fehér megyéhez, Szászházat Fogaras megyéhez, Bendorfot Nagy-Küküllő megyéhez csatolták. ~ megkapta Alsó-Fehér megye DK-i részét Vízakna városával és a Nagy-Küküllő megyei Hásságot. 1929. XII. 7: a 4036. kir. törv., majd az 1936. közigazg. törv. ~ határain nem változtatott. 1930: a 194.619 lakosból 9085 m. [56.999 szász; 1400 jiddis, 4961 cigány] nemzetiségű, 9325 m. [57.212 ném., 691 jiddis, 512 cigány] anyanyelvű. - 1938. VIII. 14: a 187. sz. törv. Ro-t 10 tart-ra oszotta, ~t a Maros tart-ba sorolta. 1940: a II. →bécsi döntés nem érintette. 1941: a népszámláláskor 215.570 lakójából 5975 m. (1930-hoz mérve -3110 fő), 61.623 szász. 1950. IX: a rumén pártállam megszüntette a megyerendszert, szovjet mintára rajonálásnak nev. közigazg. területi fölosztást vezetett be, 28 tartományt szerveztek. Ebből 11 erdélyi, köztük Szeben (majd Sztalin) tartomány. Nagyszeben helyett a tart. székhely az akkor Sztalinvárosnak nevezett Brassó lett. 1952. IX. 21: a 31. törv. a 28 tart-t 18-ra csökkentette; Maros és Sztalin tart-ból alakították a →Magyar Autonóm Tartományt [13.550 km², 731.000 lakossal] 1956 és 1960 újabb összevonásokat végeztek, 1960: a M. Autonóm Tart-t fölosztották Maros és Brassó (v. Sztalin) tart. között, így lett a Csík és Háromszék nélküli →Maros-Magyar Autonóm Tartomány. 1968: az iparközpontok szervezésekor visszatértek a megyerendszerhez, mely 2006: is létezett. Szász lakosságának zömét 1965-89: a Ceaușescu-uralom idején a Ném. Szöv. Közt. fejpénz-fizetéssel kiváltotta. 88

Az első mo-i népszámlálás 1960:348. - Korunk 1992:9. sz. (Molnár Jenő: Területi-közigazg. felosztás Erdélyben 1876-1968) - Vofkori 1996:75. - Varga E. 2002. V:39.