Magyar Katolikus Lexikon > S > Szatmárvár


Szatmárvár, Szatmár vm.: vár. - Vsz. már a honfoglalás előtt vár állt itt, amely várispánság közp-ja lett. 1241: a tatárok elpusztították. 1460 k. Szapolyai Imre várkastélyát említik. 1543: a Báthoriak építtették ki jelentős erősséggé, fontos végvár volt. Az erdélyiek és a császáriak közötti harcokban többször gazdát cserélt. 1605: Bocskai csapatai vették be. 1621: a nikolsburgi béke értelmében Bethlen Gábor kapta meg. A törökök soha nem tudták elfoglalni. 1705: a kurucoké lett. II. Rákóczi Ferenc parancsára 1711: lerombolták. Ötszög alaprajzú vár volt, sarkain bástyákkal. 2000: a felszínen nincs maradványa. Bá.B.

Csánki I:467. - Kiss 1987:368. - Vártúrák III:365.